Századok – 2005
BESZÁMOLÓ - Globalizáció és fragmentáció között. Beszámoló a Történész Világkongresszusról (Tomka Béla) 1558
1564 BESZÁMOLÓ lése. Folyóiratokból eddig sem volt hiány, hiszen a legtekintélyesebb ilyen kiadványok — bár többnyire azon országok tudományos életébe voltak legmélyebben beágyazva, ahol szerkesztették őket — tág teret biztosítottak a nemzetközi tudományos diskurzusnak is — sőt van olyan folyóirat, amelyiknek címében is megjelenik ez a program (International Review of Social History). A nemzetkö-zi társadalomtörténeti konferenciák hosszú ideig egy-egy társadalomtörténeti szubdiszciplína rendezvényei voltak, mint például a nagy múltra visszatekintő nemzetközi várostörténeti konferenciák. Az utóbbi évtizedben itt is nagyot haladt előre a társadalomtörténet mint diszciplína intézményesülése. 1998 óta ugyanis kétévente megrendezik a European Social Science History Conference-t is, mely — minden itt nem részletezhető hiányossága ellenére — kezdi betölteni a tudományterület nemzetközi konferenciájának szerepét. A tudós társaságokat illetően azonban az előző két területtől alapvetően eltért a helyzet. Specializált, a társadalomtörténet bizonyos területeit lefedő társaságok léteztek és léteznek, melyekre ismét példa lehet a várostörténet (.European Association for Urban History). Az egész társadalom történetírást átfogó, azt szakmailag szervezni és reprezentálni hivatott nemzetközi tudományos társaság azonban a legutóbbi időkig hiányzott. Ez az űr annál is inkább meglepő, mert a történetírás számos más ága már régóta rendelkezik ilyen önszerveződéssel. A gazdaságtörténet-írás nemzetközi szervezete például évtizedek óta működik (International Association of Economic History), de a társadalomtörténet-íráshoz képest lényegesen kisebb területek is régóta rendelkeznek önálló tudományos társasággal (International So-ciety for the Didactics of History vagy a Society for the Study of the Crusades and the Latin East). A tudós társaságok léte természetesen nem elsősorban presztízskérdés, hanem komoly gyakorlati jelentőséggel bír az adott tudományterület művelői számára, amelyről az alábbiakban még szó lesz. A sokáig — a társadalomtörténet legnagyobb expanziója idején is — meglévő hiány oka komoly vita tárgya lehetne: minden bizonnyal szerepet játszott benne a lehetséges társadalomtörténeti témák és aldiszciplínák sokszínűsége éppúgy, mint a társadalomtörténet módszertani heterogenitása. Bizonyosan hatottak szubjektív tényezők is: hosszú ideig nem akadt olyan tekintélyes, invenciózus, nagy nemzetközi kapcsolatrendszerrel, szilárd intézményi háttérrel és több országban támogató kollégákkal rendelkező társadalomtörténész, aki vállalta volna a szervezés aprómunkáját. A teljes képhez tartozik, hogy a nemzetközi társadalomtörténeti kutatáso-kat hosszú ideig (1951-2002) a Commission internationale d'histoire des mouve-ments sociaux et des structures sociales igyekezett összefogni, de ez több ok miatt sem sikerült számára. Mindenekelőtt a szervezet — mint azt neve is mutatja — eredetileg sokkal kevésbé átfogó céllal jött létre. Emellett a társaság erős francia befolyás alatt állt, márpedig a francia tudományosság az utóbbi évtizedekben minden erénye ellenére egyre kisebb lehetőségekkel rendelkezett az angolszász orientációjú tudományos központokkal, illetve iskolákkal szemben. Ráadásul a szervezet francia irányítójának halála végképp ellehetetlenítette a további működést, s a bizottság teljes megszűnéséhez is vezetett.
