Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
154 SERES ATTILA - SIPOS PÉTER - VIDA ISTVÁN 9. FELJEGYZÉS V. M. MOLOTOVNAK, A SZOVJET NÉPBIZTOSOK TANÁCSA ELNÖKÉNEK, A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYI NÉPBIZTOSÁNAK A. HITLERREL, NÉMETORSZÁG BIRODALMI KANCELLÁRJÁVAL FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSÉRŐL 1940. november 12. Szigorúan titkos! Külön dosszié Hitler kijelenti, hogy a következő gondolatok késztették őt e találkozó kérésére: Nehéz megmondani, mi fog történni a jövőben. A lehetséges konfliktusok személyi tényezőktől függenek, amelyek döntő jelentőségűek a politikai életben. Ennek ellenére szeretné — már amennyire ez lehetséges és az emberi felfogóképesség megengedi — megkísérelni felvázolni hosszú távon a nemzetek jövőjét, hogy elkerülhetőek legyenek a súrlódások, és kizárjuk a konfliktusokat. Szerinte ez kiváltképpen lehetséges most, amikor a két alapvető nemzet élén abszolút tekintéllyel bíró, hosszú időszakra előre dönteni képes ember áll. Ez a helyzet jelenleg Oroszországban is és Németországban is. Két nagy nemzetről van szó, amelyek között természettől fogva nem lehetnek ellentétek, ha az egyik nemzet megérti, hogy a másiknak szüksége van bizonyos élettérre, amely nélkül nem létezhet. Biztos abban, hogy ma mindkét országban olyan rendszer van, amely nem akar háborút, és békére van szüksége a belső építkezéshez. Ezért lehetséges, hogy az érdekek — különösen a gazdaságiak — kölcsönös figyelembevételével olyan megoldást találjunk, amely a jelenlegi vezetők életében érvényben maradna, s a jövőre nézve biztosítaná a közös békés munka feltételeit. Molotov elvtárs örömmel üdvözli a birodalmi kancellár ezen kijelentéseit. Hitler megismétli, hogy nem könnyű megmondani, hogyan alakul hosszabb távon a népek és államok kapcsolata, mégis úgy gondolja, hogy lehetséges bizonyos közös pontokat találni, és akkor lehet majd orientálni a népeket és államokat, ami némi bizonyosságot nyújthat az ellentétek elsimításának vonatkozásában. A helyzetre, amelyben megbeszélésünk folyik, rányomja bélyegét az a tény, hogy Németország jelenleg hadban áll, a Szovjetunió pedig nem. Ezért minden intézkedésünkre bizonyos mértékig hatást gyakorol ez a háború. Ez a háború, ha véget ér, nemcsak Németországnak hoz majd komoly sikereket, hanem Oroszországnak is. Ha most mindkét állam józanul felméri az ez évi közös munka eredményeit, akkor arra a meggyőződésre fog jutni, hogy az mindkettőjük számára hasznos volt. Lehetséges, hogy nem mindkét ország reményei valósultak meg 100%-ig, ám a politikai életben 25%-kal is meg kell időnként elégedni. Előfordulhat, hogy a jövőben sem teljesül minden kívánság, de meggyőződése, hogy ha ez a két nép összefog, nagy sikereket érhet el. Amennyiben egymás ellen dolgoznának, abból csak egy harmadik kerülhet ki győztesen. Molotov elvtárs helyénvalónak tartja ezt a megállapítást és hangsúlyozza, hogy mindezt a történelem is igazolja.
