Századok – 2005
MŰHELY - Tóth Andrej: A Huszár-kormány meghívása a párizsi békekonferenciára (1919. december - 1920. január) 1477
A HUSZÁR-KORMÁNY MEGHÍVÁSA A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁRA 1485 adata, hogy előzetesen vizsgálják ki az ottani hatóságok magyarokkal szembeni visszaéléseit.4 1 A magyar fél a békekonferencia meghívójára adott válaszának részét képezte a Szövetségközi Katonai Missziónak címzett december 3-i jegyzék is, amely az őrizetbe vett erdélyi politikusok szabadon bocsátását és Budapestre való utazásuk engedélyezését kérte.4 2 Annak ellenére, hogy az LT arra hívta fel a magyar kormányt, hogy békedelegátusait „további késedelem nélkül" indítsa útnak, a békekonferenciának küldött két jegyzék egyelőre csupán „udvariassági" válasz volt. Ez a magyar kormánynak lehetőséget nyújtott arra, hogy a párizsi meghívólevéllel kapcsolatos politikai stratégiájának megvitatása alatt egyben felmérje a kínálkozó politikai mozgástér nagyságát is. A magyar kormány a békedelegáció útnak indításáról ekkor még nem döntött, ám válaszában előzetesen jelezte Párizsnak, hogy a „lehető leggyorsabban" teljesíti feladatát.43 A következő, a magyar taktika pontosításának tárgyában tartott minisztertanácsi ülés előtt, december 8-án szűkebb körű miniszteri értekezletre került sor, amelyen Somssich külügyminiszteren, Korányi Frigyes báró pénzügyminiszteren és Friedrich hadügyminiszteren kívül részt vett Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg főparancsnoka, Apponyi, a békedelegáció jövendő elnöke, Bethlen, Popovics Sándor volt pénzügyminiszter, Lers államtitkár és Práznovszky Iván követ.44 A külügyminiszter tájékoztatta az ülés résztvevőit a Jean-César Graziani tábornokkal — a budapesti francia katonai misszió vezetőjével — folytatott beszélgetéséről. Graziani állítólag közölte Somssichcsal, hogy kívánatos lenne, hogy a magyar delegáció még karácsony előtt elutazzék a békekonferenciára. Ebben az esetben a magyar küldöttség már február első felében megkaphatná a békefeltételeket - tolmácsolta Somssich a tábornok véleményét.4 5 41 MBT. I. köt. XVI-XVII. Vö. PDFRH. I. köt. 47. sz., ahol e választávirat keltezésének dátuma december 3. A magyar kormány által az LT-hez intézett e második közvetlen választ később, a minisztertanács december 12-iki ülésén, maga Apponyi is mint december 3-i jegyzéket említette. Vö. a 1919. december 12-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. MOL, Κ 27, 124. sz. dob. 14. 42 Az LT 1919. december 9-i ülésének jegyzőkönyve, Ε melléklet. FRUS PPC. IX. köt. 556-557. A katonai missziónak címzett jegyzékre a magyar kormány már az 1919. december 4-i első jegyzékében felhívta az LT figyelmét. Ld., uo.; PDFRH. I. köt. 47. sz.; MBT. I. köt. XVI.; MOL, uo. 43 A párizsi meghívó tartalmával kapcsolatában említést érdemel az a tény, hogy a LT meghívójegyzéke a Huszár-kormányt arra szólította fel, hogy az a delegátusait „további késedelem nélkül" küldje ki Párizsba, viszont a jegyzék magyar fordítása — ahogyan ezt Huszár a december 2-iki minisztertanács elé terjesztette, s ahogyan ezt nyilvánosságra is hozták — úgy szól, hogy a budapesti kormány a „legrövidebb időn belül" köteles eleget tenni e meghívásnak. Vö. FRUS PPC. IX. köt. 405.; PDFRH. I. köt. 45. sz.; 1919. december 2-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. MOL, Κ 27, 124. sz. dob. 13.; MBT. I. köt. XVI.; A Legfőbb Tanács meghívta a magyar kormányt a béketárgyalásra. Népszava, 1919. december 3. 2. A „legrövidebb időn belül" fogalmazást azonban a LT a megismételt felhívásában alkalmazta, amely a december 9-iki ülését követte (1. PDFRH. I. köt. 50. sz.). 44 Az 1919. december 8-ai miniszteri értekezlet jegyzőkönyve. MOL, Κ 27, 124. dob. 1-13. Az értekezletről Rubinek és Teleki kimentette magát. 45 Uo. 2-3. Graziani állítólag azt is kijelentette, hogy felesleges a magyaroknak az első alkalommal rögtön a „teljes nagy" delegációt Párizsba küldeniük. L. uo. 3.
