Századok – 2005
MŰHELY - Tóth Andrej: A Huszár-kormány meghívása a párizsi békekonferenciára (1919. december - 1920. január) 1477
MŰHELY Tóth Andrej A HUSZÁR-KORMÁNY MEGHÍVÁSA A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁRA (1919. december - 1920. január) Magyarországot 1919 végén, a központi hatalmak legyőzött országai közül utolsóként hívták meg a párizsi békekonferenciára.1 Az 1919 januárjától ülésező békekonferencián Németország ügye élvezett elsőbbséget, vele kötötték meg először a békét, majd Ausztria következett. A német békeszerződés előkészítése rendkívül időigényes volt, a békeszerződés tervezetét csak négyhónapos előkészítés után, 1919. május 7-én nyújtották át az Ulrich von Brockdorff-Rantzau külügyminiszter vezette német delegációnak. A szerződés végleges szövegét a német fél június 16-án vette át, elfogadására vagy visszautasítására pedig egy hetet kapott. A szerződést 1919. június 28-án írták alá Versailles-ban.2 Az osztrák kormány május 2-án kapta meg a békekonferenciára szóló meghívást, s a küldöttség, amelyet maga Karl Renner kancellár vezetett, május 14-én érkezett Párizsba.3 A békeszerződés tervezetét június 2-án kapták kézhez, a végleges szöveget pedig július 20-án. A békekötésre szeptember 10-én került sor Saint Germain-en-Laye-ben.4 Az antanthatalmak közvetlen érdeklődése — a „legmagasabb szinten" — mérsékeltebb volt Magyarország iránt. A magyar békeszerződés előkészítése csupán 1919. április vége felé vált aktuálissá, amikor a német békefeltételek szövegén már az utolsó simításokat végezték. Ausztria meghívásával egy időben a konferencia foglalkozni kezdett Magyarország meghívásának kérdésével is. Ez azonban kényes ügy volt, hiszen Magyarországot ekkor a „vörös", „forradalmi" mandátummal rendelkező „szovjetkormány" küldöttjei képviselték volna Párizsban. 1 Az első világháború után létrehozott ún. párizsi békerendszert nemcsak a Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal kötött versailles-i, saint-germain-i és trianoni békeszerződés alkotta, hanem természetesen a központi hatalmak oldalán harcoló többi országgal megkötött békeszerződések is. Tehát a Bulgáriával Neuillyben (1919. július 24.) és a Törökországgal Sévres-ben (1920. augusztus 10.) megkötött békeszerződés is, mely utóbbit három évvel később az 1923. július 24-én aláírt lausanne-i békeszerződés váltotta fel. 2 A békeszerződést német részről a szociáldemokrata Hermann Müller és a centrumpárti Johann Bell közlekedésügyi miniszter írta alá. A szociáldemokrata Philipp Scheidemann kancellár első weimari koalíciója visszautasította a szerződés elfogadását, és ezért benyújtotta a lemondását. 3 Bericht über die Tätigkeit der deutschösterreichischen Friedensdelegation in St. Germainen-Laye. I—II. Wien, Deutschösterreichische Staatsdruckerei, 1919. I. köt. 3. 4 A békeszerződést osztrák részről személyesen Karl Renner kancellár írta alá.
