Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bódy Zsombor: Szociálpolitika és szociáldemokrácia Magyarországon az I. világháború idején 1457
SZOCIÁLPOLITIKA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 1473 ságok döntöttek, hanem azt a béremelkedést is, amely a panaszbizottságok döntéseinek hatására, tovagyűrűző módon történt meg.6 5 A szakszervezetek eme erősödése — együtt a szövetkezetével — a szociáldemokrata vezetők számára stratégiai célokat is szolgált. Erre egyértelműen utal Vanczák Jánosnak a panaszbizottságokról írott brosúrája.6 6 Ε füzet a panaszbizottságok eredményessége mellett érvelve a munkásokat kívánta meggyőzni arról, hogy ezt a vívmányt a „szervezettől" kapták. Jelen írásban nincs terem annak az összetett viszonynak az elemzésére, amely a szociáldemokrata politikai elit és a munkástömegek között létezett, csupán jelzem, hogy ezt távolról sem a teljes egység jellemezte.67 Vanczák füzete mindamellett egyértelműen utal arra, hogy a panaszbizottságokkal kapcsolatban a szociáldemokrata vezetésnek kettős célja van: a munkásság helyzetének javítása és a szervezett munkások számának gyarapítása. *** A szociáldemokrata munkásmozgalomhoz kötődő intézmények — mindenekelőtt a szakszervezetek és a szövetkezet — tehát rendkívül megerősödtek a háború második felében. Ezt az erősödést nagymértékben elősegítette, hogy a kormányzati szociálpolitika — a munkásság széles rétegeinek lojalitását biztosítandó — jelentős gyakorlati szerepet juttatott a szociáldemokrácia képviselőinek a munkahelyi konfliktusok kezelésében és a közélelmezés lebonyolításában s kisebb mértékben a lakásügyek intézésében is. Ezek a pozíciók megnövelték a szakszervezetek vonzerejét és a szakszervezeti vezetők tekintélyét is, hiszen immár tekintélyes operatív pozícióba kerültek. A szervezettség aránya a fővárosban nem egy szakma esetében elérte a 100%-ot. így érthető, hogy amikor 1918 októberében bekövetkezett a Monarchia és vele a korábbi magyar politikai rendszer összeomlása, a szociáldemokraták olyan sűllyal rendelkeztek, amely messze meghaladta bármely más politikai csoport erejét. A munkaadókkal szembeni erejüket jelzi, hogy Károlyi Mihály kormányában az ipari ügyekért is felelős kereskedelmi miniszteri posztot Garami kapta, s alája került ál-65 Méhely Kálmán: A munkásügyi panaszbizottságokról. Munkásügyi Szemle 1917. ápr. 25. (7-8. sz.) 204. 66 Vanczák János: A „Sóhivatal" vagy : becsüljük meg a munkás szakszervezetek háborús tevékenységét. Budapest, 1917. szeptember. Szocialista agitációs iratok 9. sz. 61 A munkásságnak a szakszervzeti vezetéstől független akciója sokszor okozott gondot. Már 1916 tavaszán is ilyen problémákról tárgyalt a Vasas Szakszervezet vezetése. L. Vasas Központi Vezetőség ülésének jegyzőkönyve (1916. márc. 30.). PIL, 672. f, 65. 6. e. A gyári bizalmik által kezdeményezett akció a vezetőség véleménye szerint sértette a szakszervezet alapszabályát, de nem léptek fel ellene, hanem inkább csatlakoztak hozzá. Az 1918. januári sztrájkok után is próbálták megfegyelmezni a bizalmikat, kimondva többek között, hogy bizalmi csak több éve szervezett régi elvtárs lehet, s hogy ők mindenben a vezetőség utasításait tartoznak közvetíteni a munkásság felé. L. a Vasas Központi Vezetőség és Országos Végrehajtó Bizottság, a budapesti helyi csoport vezetősége és a Budapesti Végrehajtó Bizottság közös ülésének jegyzőkönyve (1918. jan. 29.). PIL, 672. f, 153. ő. e. A bizalmik szerepéről a munkásmozgalomban 1. Bódy Zsombor: Egy bérharc dramaturgiája. Esettanulmány. In: Munkástörténet — munkásantropológia. Szerk. Horváth Sándor - Pethő László - Tóth Eszter Zsófia. Budapest, Napvilág, 2003. 36-52. A munkásságnak a szociáldemokrata vezetők irányítása alól történő kicsúszása a GyOSz-t is aggasztotta. L. 33. jegyz.
