Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
14 TILKOVSZKY LÓRÁNT valójában korántsem feledtették a magyar körök előtt a Loesch által nagy határozottsággal kifejezésre juttatott elvárásokat a német kisebbséggel szemben folytatott magyarországi politika megváltoztatása iránt, olyannyira, hogy a nemkívánatosnak tekintett külső beavatkozás elhárítására Bethlen miniszterelnök már október elején bizalmasan elrendelte, hogy „a Deutscher Schutzbund, e hatalmas alldeutsch célzatú szervezet működése éber figyelemmel kísértessék, hogy a szükséges ellenintézkedések idejében megtörténhessenek".28 Közben a Deutscher Schutzbundban folytak az előkészületek a német kisebbségeknek — a valamennyi európai kisebbség tervezett közös blokkja előfeltételének tekintett — egybefogására. 1922. október 22-én Bécsben alakult meg az „Európai Német Népcsoportok Bizottsága" (Ausschuss der deutschen Volksgruppen in Europa). Ε magát 1927 óta majd Szövetségnek (Verband) nevező szervezetnek — egészen 1931-ig — a Romániához került (csatlakozott) erdélyi szászok magyar részről árulással vádolt és gyűlölt vezető személyisége, Rudolf Brandsch lett az elnöke,29 ami teljesen meghökkentő lehetett a német-magyar revíziós együttműködés Bethlen által remélt perspektívái szempontjából. Azonnal megkérdőjeleződött a budapesti Erdélyi-Szász Iroda fenntartásának értelme is, amelyet a magyar kormány mindeddig Brandsch-ellenes politikára igyekezett felhasználni, miközben úgy remélte, hogy a németországi kapcsolatok szempontjából számíthat az Iroda tevékenységére. Az érezhető feszültség — egyébként kölcsönösen kívánatosnak vélt — enyhítése szempontjából is bizonyos jelentőséget kapott, hogy a Deutscher Schutzbund a berlini egyetem Gragger Róbert vezette magyar intézetével együttműködve ünnepélyek sorozatát rendezte meg Petőfi Sándor születésének küszöbön álló 100. évfordulója alkalmából számos németországi városban. (A Petőfi-verseket Peter Jekel és részben Lorenz Landgraf fordításában adták elő.)30 Egyébként az Európai Német Népcsoportok Bizottsága létrehozásában az a megfontolás is szerepet játszott, hogy egységes irányítást valósítva meg, a jövőre nézve elejét vegyék egyes német népcsoportok olyan lépéseinek — a Nemzetek Szövetségénél, vagy más nemzetközi fórumokon, mint a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója, az Interparlamentáris Unió, az International Law Association —, amelyek taktikailag hátrányosak lehetnek egyik-másik, vagy az összes többi német népcsoport számára. Ezzel kapcsolatban állítottak fel Bécsben egy irodát (Büro für die deutschen Minderheiten), az ismert népcsoportjogász Carl Georg Bruns vezetésével31 — aki egyébként Loeschsel és Max Hildebert Boehmmel együtt tagja volt a Bernstorff gróf elnökletével működő „Deutsche Liga für den Völkerbund" vezetőségének, ennek a népszövetségi kisebbségvédelmi eljárás megreformálása mellett kiálló német ligának32 — aki az európai német népcsoportok megbízott állandó jogi tanácsadója szerepét 1931-ig, haláláig töltötte be. 28 MOL. K28. 30. es. T124/1923. Miniszterelnökségi átirat a belügyminisztériumhoz. Budapest 1922. október 7. 29 Zehn Jahre des Zusammenwirkens der deutschen Volksgruppen in Europa. Nation und Staat, VI. évf. (1932/33) 2-4. 30 MOL. K26. 1266. cs. 1922. II. tétel. 282. sz. Jekel: Az Erdélyi-Szász Iroda tevékenysége. 31 ΒΑ, R (Reichskanzlei) 43.1. 545. Fol. 157-159. Bruns levele Brachthoz. Berlin, 1924. október 28. 32 Günter Höhne: Deutsche Liga für Völkerbund. In: Lexikon zur Parteiengeschichte, i. m. 2. köt. 9-16.
