Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
1448 PILKHOFFER MÓNIKA Thirring kötetében csak 1900-as adatsort találtunk. Eszerint Pécs értékei nem kimagaslóak, még akkor sem, ha a thj. városok átlagát Fiume nélkül nézzük. Ebben a városban az olaszosan magas építkezési mód miatt összesen 29% volt a földszintes házak aránya a többi város 92%-ához képest. Pécsett egyedül az egyemeletes lakóházak aránya volt kicsit nagyobb a többi város átlagánál, de a magasabb épületek esetében mindig az átlag alatt maradt. Pécsett még a századfordulón sem emeltek igazán nagy, többemeletes bérházakat. Bár az építési szabályrendelet előírta, hogy a belvárosban csak emeletes házat lehet emelni, ritkán épült két- vagy többszintes épület. Pécs lakóházainak százalékos megoszlása magasság szerint 1900-1910.6 0 év földszintes 1 emeletes 2 em. 3 em. 4 em. több 1900. Pécs 90,00 9,50 0,50 _ _ 1900. átlag* 89,80 7,55 1,90 0,58 0,14 _ 1910. Pécs 87,11 12,16 0,63 0,08 _ _ 1910. átlag 89,81 7,47 1,87 0,66 0,13 0,01 * A törvényhatósági városok átlaga Fiume nélkül A népszámlálások és Thirring statisztikája között a legnagyobb eltérés az emeletes lakóházak csaknem kétszer akkora arányában tapasztalható. Ezt a lényeges különbséget leszámítva ugyanakkor a Thirringnél megállapított tendencia itt is érvényes: a földszintes és az egyemeletes épületek aránya kicsivel magasabb, a két- és háromemeletes házak aránya alacsonyabb volt Pécsett a thj. városok átlagánál. A legnagyobb differenciát felmutató egyemeletes lakóépületek eltérő adataira az lehet a magyarázat, hogy míg a népszámláláskor a félemeletes épületeket az egyemeletesekhez, Thirring kötetében valószínűleg a földszintesekhez számolták. Pécs emeletes épületeinek arányát Erdősi Ferenc már a hatvanas években vizsgálta.6 1 Eredményei különböznek mindkét táblázat adataitól, de a népszámlálás értékeihez állnak közelebb. Tanulmánya szerint 1901-ben Pécsett 11,57% volt az összes emeletes épület aránya, ebből 10,5% volt egyemeletes. Erdősi sajnos nem jelöli meg a forrásait, de az évszámokból (1896, 1901, 1904) arra következtetünk, hogy a pécsi épületjegyzékekből dolgozott.6 2 Véleményünk szerint a magasabb arányok a jegyzékeknek abból a torzító hatásából adódnak, mely a sarokházak és a két utcára kinyúló telkek épületeinek dupla szerepeltetéséből ered. Annak ellenére, hogy a százalékos arányszámok különböznek Thirring statisztikája és a népszámlálási adatsorok azonos oszlopaiban, az adatokból teljesen 60 MSK. Új sorozat, 27. köt. A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása. Tizedik rész. Végeredmények összefoglalása. Budapest, Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1909. 2-3.; MSK. Új sorozat, 61. köt. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Ötödik rész. Részletes demografia. Budapest, Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1916. 2-5. 61 Erdősi Ferenc: A pécsi városszerkezet fejlődése és a városrészek funkcióinak alakulása a kapitalizmus korában. Pécs, MTA Dunántúli Tudományos Intézet, 1968. 44. 62 Jegyzéke a Pécs szab. kir. város és határában lévő épületeknek. Összeáll. Puskás Andor. Pécs, k. n., 1896, 1901, 1904.
