Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
1442 PILKHOFFER MÓNIKA Kisebb adóemelésnek felelt meg a házadót módosító 1873:VI. tc., mely a lakbéren kívül a bérlők által a tulajdonosnak fizetett átalakítási költségeket, a vízvezeték vagy az éjjeli világítás díját is megadóztatta.4 6 Az 1875:XXIII. tc. az épület-fenntartási költséget a nyers jövedelem 30%-áról 20%-ra csökkentette. Emelkedtek a házosztályadó kulcsai, ezt a bérbeadott lakrészek aránya alapján 3 kategóriába besorolt településeken egységesen kellett megfizetni.4 7 Az 1883:XLVI. tc. a bérjövedelemből levonható fenntartási költséget 25%-ra felemelte, ugyanakkor a házbér után kivetett általános jövedelmi pótadót az állami adó 30, házosztályadó esetében annak 40%-ban állapította meg, mely majdnem kétszeres pótadó-emelést jelentett.4 8 A városok igazságtalan házadó-besorolását az 1909:VI. tc. szüntette meg. Az új törvény nemcsak az egyes városok, de a városrészek között is különbséget tett azáltal, hogy a 15 ezer főnél nagyobb településeken önálló adókörzeteket vezetett be. Az egyszerűsítés kedvéért eltörölték a fenntartási költséget, és mérsékelték az adókulcsokat: a 17,6%os adót 14%-ra, a 15%-ost 11%-ra, a 11,2%-ost 9%-ra csökkentették. Ugyanakkor a házosztályadót néhány kategóriában megemelték.4 9 A házakra kivetett állami adó az egyik legmagasabb volt a korabeli Európában. Annak érdekében, hogy az állandóan növekvő terhek ne fogják vissza az építési kedvet, az állam az új lakóházakat adómentességben részesítette. Ennek időtartama 1868-ban új ház vagy toldaléképítkezés esetében 10, lebontott épület helyébe emelt lakóépületnél 8 év volt. Ezt 1875-ben 12 illetve 10 évre, 1896-ban 15 és 12 évre növelték.5 0 A toldaléképítkezés után járó nagyobb adókedvezmény a beépített telkek esetében új épület emelése helyett a régi lakóház kibővítésének és átépítésének kedvezett. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1888 és 1907 között a lakóházak valamint az egy csoportba sorolt toldaléképítkezések és átalakítások megközelítőleg hasonló számban fordultak elő Pécsett. Ez alól csak néhány év kivétel: 1892-ben és 1898-ban jóval több lakóházra kértek engedélyt, míg 1906-ban a toldaléképítkezések száma haladta meg jócskán az új építkezéseket. Ez egyben jelzi a folyamat megfordulását is: 1899 előtt a lakóházépítések száma — az 1894-es évtől eltekintve — mindig több volt a toldaléképítkezéseknél, míg 1899 után — az 1903-as évet nem számítva — a bővítések és átalakítások kerültek többségbe.5 1 46 Magyar Törvénytár. 1872-1874. évi törvényczikkek. Budapest, Franklin Társulat, 1896. 133-134. 47 Magyar Törvénytár. 1875-1876. évi törvényczikkek. Budapest, Franklin Társulat, 1896. 64-65. 48 Magyar Törvénytár. 1892-1893. évi törvényczikkek. Budapest, Franklin Társulat, 1896. 351-355. 49 Magyar Törvénytár. 1909. évi törvényczikkek. Budapest, Franklin Társulat, 1910. 55-90. 50 Magyar Törvénytár. 1875-1876. évi törvényczikkek. I. m. 65.; Magyar Törvénytár 1896. évi törvényczikkek. I. m. 61-62. Az 1909-es reform a városrendezési szempontból kiemelkedő jelentőségű, egyemeletes házakra további 3 év adómentességet biztosított. Magyar Törvénytár 1909. évi törvényczikkek. I. m. 74-76. 51 Pilkhoffer Mónika·. Pécs építészete a századfordulón (1888-1907). Pécs, Pro Pannónia, 2004. 118.
