Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
1436 PILKHOFFER MÓNIKA már nem tudta túlszárnyalni az 1890-1900 közötti maximumot. Pécsett a negyven év alatt végig a thj. városok átlagán felül növekedett a lakóházak száma. Míg 1869-1880 között átlag 6,84%-kal, addig Pécsett 7,81%-kal; 1880 és 1890 között országosan 13%-kal, Pécsett 13,12%-kal építettek több házat. A legnagyobb mértékben 1890 és 1900 között növekedett meg a városban a lakóépületek száma. Az 1890-1900-as évtized 26,9%-os gyarapodása jóval meghaladta mind a többi város 18,43%-os átlagát, mind az előző évtizedeknek az átlag körül mozgó szintjét. 1910-re már csak 3,77%-kal emeltek több lakóépületet Pécsett a többi thj. város átlagánál. Az építkezések üteme 1900 után átmenetileg lelassult, amiben szerepet játszott a város gazdaságának alapját jelentő borkereskedelem tönkretétele. Az építkezések száma 1899-ben az ezt megelőző csúcsév értékének több mint a felével esett vissza, és tovább csökkent a következő két évben. Visszafogta az építkezési kedvet a századfordulón bevezetett, a háztulajdonosokra terhelt új városi adó, a házbérkrajcár is,2 8 valamint az új épületek után járó városi adómentesség megszűnése 1899-ben.2 9 „A sok adó, mellyel állam és város a háztulajdonosokat sújtja azt okozza, hogy nálunk igen sok ház eladó és vajmi ritkán akad olyan polgár, ki új házat építtetne" - írta a Pécsi Napló 1901-ben.3 0 Ezen a helyzeten próbált meg javítani 1907-ben az a szabályrendelet, mely visszaállította az új házak községi pótadómentességét.3 1 A szabályozás szerint az utcára épülő, új házak az I. és II. építési kerületben 15, a város egyéb belterületén 10, beépítetlen területen 5 évi városi pótadómentességben részesültek. Az 1900 utáni átmeneti visszaeesés hátterében nemcsak a gazdasági válság és az adóterhek növekedése húzódhat meg, de befolyással lehetett rá a kereslet csökkenése is. Míg 1890 és 1900 között a lakosság éves növekedési üteme 21,8%o volt, addig 1900 és 1910 között már csak 12,5%c.3 2 A népességszaporodás lelassulásának negatív következményeire már 1906-ban figyelmeztetett a helyi sajtó: „mert amíg nálunk [...] a lakosság sokkal inkább apad, mint gyarapodik, természetes, hogy szükség sincsen új épületekre, sőt a régiek közül is nagy számú lakáson díszeleg a felírás: kiadó!"3 3 A bérlakások nehezebb értékesíthetősége tovább szűkítette az építtetők körét. A magánépítkezések számának visszaesése nehéz helyzetbe hozta az 1880-as évektől egyre több munkás megélhetését biztosító építőipari vállalatokat. 1890-ben 14 önálló ún. építészeti vállalkozó működött Pécsett, akik összesen 316 embert foglalkoztattak. A segédszemélyzetet 4 mérnök, 303 munkás, 6 napszámos és 3 szolga alkotta. Építészeti vállalat eggyel több volt a városban, mint vállalkozó. Az építőipar koncentráltságára jellemző, hogy a munkások 77%-a a négy legna-28 Az új adót 1899 januárjában vezették be a tisztviselők fizetésének emelésére. Nagyságát először 5%-ban állapították meg és a lakókra vetették ki, majd a nagy tiltakozás miatt 1901-től 3%-ra csökkentették, és a háztulajdonosokat terhelték vele. BML, Pécs város tanácsának közigazgatási iratai (IV 1406. b). 5208/1901. 29 Pécsi Napló, 1907. jan. 20. 6. 30 Pécsi Napló, 1901. márc. 3. 9. 31 BML, Pécs város szabályrendeletei (TV 1418). 37. sz. 32 Katus: i. m. 61. 33 Pécsi Napló, 1906. ápr. 18. 4.
