Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
1434 PILKHOFFER MÓNIKA resztül lebonyolított magyar lókivitelből Pécs is szépen részesedhetett. Az istálló-építések számából úgy tűnik, hogy a pécsi lovak iránti kereslet nem szűnt meg a háború után sem, és kitartott az 1905/1906-os évekig. Az istállók számának növekedése mellett szinte teljesen visszaszorult a filoxéra, illetve a borhamisítás által tönkretett szőlőműveléshez és borkereskedelemhez kapcsolódó pinceépítés. A két ellentétes adatsor a város gazdasági életében bekövetkezett szerkezetváltást mutatja. Nem állítjuk, hogy a lótenyésztés gazdasági súlya a szőlőével vetekedett volna, de talán pótolt valamit a hagyományos gazdasági ág elvesztéséből adódó jövedelemkiesésből. A gyárak abszolút értékben és arányaikban is megfogyatkoztak. A város romló gazdasági pozícióján mégis javít valamit, hogy 1900-ban 40 kereskedelmi vagy hitelintézeti és 16 közlekedési cég épületét is összeírták. Csökkent a cselédlakok száma is, de ez a tendencia az összes thj. városban megfigyelhető.2 1 A templomok 1890. évi számát hibás adatnak kell tekintenünk, mert 1890 és 1900 között egyetlen új templom építéséről sincs tudomásunk, amit alátámaszt, hogy az 1892-es térkép ugyanazt a 12 templomot jelöli, mint az 1904-es.2 2 A többi épülettípus számának növekedése következtében arányuk az összes épület közt így nem 0,01%, hanem 0,13%-kal csökkent. Az egész korszakban egyetlen templomot emeltek Pécsett: 1907-ben a reformátusok számára.2 3 Ennek a csekély építőtevékenységnek a magyarázata abban rejlik, hogy a török kiűzése után egy évszázadig jelentős egyházi építkezések folytak a városban.2 4 A dzsámik átépítése és a városba visszatérő régi és új szerzetesrendek építkezései az első világháborúig kielégítették a templomok iránti igényeket. A statisztika híven tükrözi, hogy az 1890-es évek a kórház- és laktanyaépítés fénykora volt Pécsett. Pécs helye a törvényhatósági jogú városok között 1890-1900. év cselédlak gazd. ép. gyár templom iskola kórház laktanya 1890. 15. 18. 3. 17. 19. 10. 10. 1900. 8. 7. 4. 13. 11. 7. 2. A pécsi adatsort összehasonlítottuk a többi thj. város egyes épülettípusainak konkrét számaival, és megnéztük, hogy hányadik helyet foglalja el Pécs a sorban.2 5 A város dinamikusan fejlődött az 1890-es években, mert 1900-ra a gyárakat kivéve minden kategóriában több helyezést lépett előre. Míg 1890-ben átlagosan a 13. helyen, vagyis a tökéletes középmezőnyben helyezkedett el, addig 1900-ra a különböző épülettípusok szerinti összesített rangsorban a 7. helyre került. 21 A cselédlakások száma többnyire a kiterjedt tanyai gazdálkodással bíró városokban volt nagy. A legdrasztikusabb változást is ezek az alföldi városok mutatják: Szegeden 855 cselédlakból 63 maradt 1900-ra, Debrecenben 918-ból 136, Hódmezővásárhelyen 463-ból összesen 9. 22 Baranya Megyei Levéltár (BML), Térképtár (XV 3.). Pécs térképe (1892 és 1904). 23 Bana Gábor·. A pécsi református egyház története 1892-1997. Pécs, Pécs-belvárosi Református Egyházközség, 1998. 18-30. 24 Gosztonyi Gyula·. A barokk Pécs. Pécs, Dunántúl, 1942. 11-17. 25 Természetesen a helyezés nem mutatja meg a városok fejlettségének valódi sorrendjét, hiszen az a lakosság számától, vonzáskörzetének nagyságától és több más tényezőtől is erősen függ. Arra mégis alkalmasnak véljük, hogy a tíz év alatt bekövetkezett változásokat érzékeltesse.
