Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
PÉCS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1890-1910 KÖZÖTT 1431 szám város 1890. 1900. Növ. % 25. Kassa 3155 2881 -274 -8,68 26. Nagyvárad 6765 6074 -691 -10,21 Bármennyire szeretnénk is hinni ennek a táblázatnak, óvakodnunk kell a messzemenő következtetések levonásától. A növekedés összehasonlítása ugyanis még százalékosan sem biztos, hogy a valóságos sorrendet alakította ki. Nemcsak az adatok pontosságát vitatjuk, mint például az első helyre került Kolozsvár esetében, de az sem mindegy, hogy mely épülettípus számának emelkedése idézte elő az eredményeket. Pécs előkelő negyedik helyezésében ugyanis nagy szerepet játszott a gazdasági épületek szaporodása. Az 1900-as adat 34%-a ebbe a típusba tartozott, arányuk pedig több mint kétszeresére nőtt tíz év alatt. Az istállók, fészerek és magtárak számának növekedése azonban aligha tekinthető városfejlődési mutatónak. Ha elfogadjuk azt, hogy az épületek legnagyobb része lakóház lehetett, akkor közelebb járhatunk a valósághoz, ha azokat a városokat emeljük ki, ahol az összes épület mellett a lakóépületek száma is a legdinamikusabban növekedett. így a táblázat első 10 városából csak Temesvár, Sopron, Komárom, Pécs, Szeged és Kecskemét marad az élen. Az épületek a tulajdonos jellege szerint 1890-1900.1 3 Epületek jellegük szerint 1890 1900 Epületek jellegük szerint átlag % Pécs átlag % Pécs Epületek jellegük szerint % szám % szám Magán 94,75 95,83 4943 90,85 84,27 7385 Egyházi és iskolai 1,67 1,73 89 1,67 1,44 127 Községi és törvényhatósági 1,52 1,96 101 2,30 1,97 171 Állami és katonai 1,27 0,48 25 1,80 0,77 68 Magán- és részvénytársasági 0,76 0 0 1,58 11,52 1010 A tulajdonosok jellege alapján történt vizsgálódáskor azt az eredményt kaptuk, hogy Pécsett tíz év alatt minden kategóriában növekedett az épületek száma. A magán- és részvénytársasági épületek adatait nem tartottuk elemezhetőnek, mert a szélsőséges értékek biztosan az adatfelvétel hibájából származnak. Az arányokat tekintve a legnagyobb gyarapodás az állami és katonai épületeknél következett be (172%), majd sorrendben a községi és törvényhatósági épületek (69,3%), a magánépületek (49,4%), és végül az egyházi és iskolai (42,6%) épületek következtek. Az egyes típusok számának eltérő növekedése 1900-ra megváltoztatta a tulajdonosok jellege szerinti arányokat. Az összehasonlíthatóság kedvéért Thirring abszolút számait ismét át kellett számolnunk százalékokra. Az 1890-es és 1900-as eredmények összehasonlításakor megállapíthatjuk, hogy a legszembetűnőbb változás a magánépületeknél következett be: arányaik tíz év alatt több mint 10%-kal csökkent. Ám a számokat fenntartással kell kezelnünk. Már az 1890-es összeírás készítői is elképzelhetetlennek tartották, hogy ( 13 MSK. Új folyam. 3. köt. i. m. 23-25. és A magyar városok., i. m. 19.
