Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1417 Ha a vezérkar főnöke nem értett egyet a kormány álláspontjának megfelelő döntéssel, a korrekt eljárás az lett volna a részéről, hogy beadja a lemondását. Ez azonban Szombathelyinek valószínűleg eszébe sem jutott. Szeptemberi előadása és momoranduma nyílt politikai állásfoglalás volt a magyar politikai vezetés elveivel és alapvető törekvéseivel szemben. Kállay miniszterelnök és csoportja a de facto nem hadviselő állapot fokozatos elérésére törekedett.133 Ez — magyar felfogás szerint — a nyugati szövetségesek vonatkozásában már addig is fönnállt. Szombathelyi ugyanakkor lényegében bűnnek nevezte ezt a törekvést és az angolszászokkal kapcsolatban is negatívan nyilatkozott. A politikai vezetésre, Kállayra és a kormányra veszélyes ambíció tulajdonképpen már Szombathelyi februári emlékiratában is megfogalmazódott. Akkori memorandumának végén a vezérkar főnöke utalt a katonai parancsnok nehéz helyzetére „egy általános csuszamlás idején". Ha beleszól az ügyekbe — írja —, vagy pláne ha cselekedne, akkor alkotmányellenesen viselkedik, ha nem szól és nem tesz semmit - cselekvésével elkésik. „És ha az előbbi magatartás esetén az a vád érheti, hogy esküjét nem tartotta be, akkor az utóbbi esetben az a talán még rosszabb vád emeltetik ellene a történelem előtt, hogy pipogya fráter volt, mert tétlenül nézte a közelgő veszedelmet. (Lukachich esete 1918-ban. Mindenki őt ítéli el és nem a kormányt.)"13 4 Szombathelyi tehát a történelmi felelősséget fontosabbnak tartotta, mint a törvényes jogköréből fakadó és annak megfelelő felelősséget. Egyébként szeptemberben ismét olyan panasz fogalmazódott meg — tábornoki körből — Szombathelyivel szemben, hogy klikkjével a katonai diktatúrát s a saját diktátorságát készíti elő.135 A tapasztalatok alapján tehát Kállaynak minden oka megvolt arra, hogy a főhadiszálláson tárgyaló vezérkari főnököt Kádárral megfigyeltesse. A miniszterelnök Szombathelyivel szembeni bizalmatlansága persze nem jelentette azt, hogy Kállay németbarátnak könyvelte volna el a vezérkari főnököt. Egyszerűen arról volt szó, hogy a semlegesség felé lavírozó politikájával szemben a Szombathelyi képviselte magatartás veszélyes alternatívát jelentett. Német viszonylatban Szombathelyi teljesítési politikája egyre inkább szembekerült Kállay tartózkodási politikájával. Egy ideje a fontosabb döntéseket már nem a kormány vagy a Legfelső Honvédelmi Tanács — ahol a németeket informáló miniszterek is ültek — hanem Horthy belső bizalmas köre hozta meg. A hatalom bizonytalanságának, fellazulásának kétségtelen tünete volt például a külügyminisztérium bomlása is, ahol különösen Ullein-Reviczky Antal vitt önálló vonalat, de 3-4 csoport is párhuzamosan, sokszor egymás ellenére dolgozott.13 6 Ebben a „zavarosban" a 133 Ennek megfelelően a magyar külpolitika alapvető elvi célkitűzéseiben is finom változás, visszalépés következett be tavasz óta. Míg márciusban még — a revíziós törekvéseknek megfelelően — a történelmi magyar határokig terjedtek a „nemzeti aspirációk", Szentmiklósy Szombathelyihez intézett levelében, vagy Kállay szeptember 14-i beszámolójában már csak a fennálló határokról van szó. 134 HMTI. 67. sz. (354.) 135 Shvoy: i. m. 268. 136 Szegedy-Maszák: i. m. 2. köt. 127.
