Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1409 1943 nyarán Szombathelyi megbízta Kádár Gyulát, hogy dolgozza ki egy esetleges nyugati fegyveres segítséggel végrehajtható átállás katonai részleteit. „Mennyi légi úton szállított segítő erőre volna szükség, hol kellene ezeknek földet érni, milyen előnyomulási irányokkal, mit kézbe venni, hogyan kapcsolódhatna be ezekbe a hadműveletekbe a honvédség, milyen erőkkel stb." Kádár elképzelése szerint „három légi úton szállított hadosztály a minimum, amire szükség lett volna. Ejtőernyős biztosító csapatok, utána szállítógépek, leszállási terület a Hortobágy. Tisza menti védelem. A kelet-magyarországi csapattestek részben csatlakozzanak, részben a románok felé biztosítsanak stb.". A vezérkari ezredes azonban egy hét múlva azzal kapta vissza a tervet Szombathelyitől, hogy „nem aktuális már, egyébként is túl regényes ilyen segítséggel számolni". Kádár maga sem tudta, hogy a vezérkari főnök utasításának volt-e komoly alapja, vagy csak Szombathelyi egyéni meditálásaihoz kellett.11 8 Természetesen egy balkáni partraszállást, vagy az angolszászok más módon való megérkezését, elvileg a későbbiek során sem lehetett kizárni, és a vezérkari főnök továbbra is fontosnak tartotta a „borzasztó sötétségben ablakot nyitni a másik oldal felé". Ezt a Hatz-misszióval kapcsolatos szerepe is bizonyítja. Valószínűleg még ezt megelőzően, Szombathelyi egy alkalommal például elrendelte Kádár Gyulának, hogy küldjön ki „egy megbízható, jó megfigyelőképességű tisztet Görögországba, hogy idejében kaphassunk híreket". A feladatra önként jelentkező alezredes egy rádióssal mint polgári személy Athénba települt. Kiküldetését — miután nem tudták volna kellően megindokolni — a németek előtt titokban tartották. Az alezredest azonban az Abwehr hamarosan elfogta mint kémet, a rádiós pedig megszökött.119 Augusztus második felében azonban, amikor a vezérkar főnöke Bajcsy-Zsilinszky Endrével két ízben is megbeszélést folytatott, már ugyanúgy lemondóan nyilatkozott az angolszászokról, mint szeptember 4-i előadásában. Az első beszélgetésre még Csataynak a német főhadiszálláson tett látogatása előtt, augusztus 16-án vagy 17-én került sor Szombathelyi Színház utcai hivatalában. A kisgazda politikus szóban ismertette a miniszterelnökhöz és a kormányzóhoz is eljuttatott katonai tárgyú memorandumának gondolatait a vezérkar főnökével.12 0 118 Kádár: i. m. II. köt. 536. 119 Uo. 568-569.; Hátszeghi-Hatz Ottó szófiai, majd ankarai magyar katonai attasé törökországi tárgyalásaival kapcsolatban: Uo. 602-617.; A Wilhelmstrasse... I. m. 562. sz., 571. sz., 578. sz. (777.); Dr. Makra Zoltán·. Honvédelmi miniszterek szolgálatában. Végzetes döntések korszaka. 1940-1944. München, Danubia, 1986. 120 Szombathelyi a kisgazdapárt politikai memorandumával kapcsolatban hívta beszélgetésre Bajcsy-Zsilinszkyt, amit a politikus július 31-én nyújtott át a miniszterelnöknek. Mint ismeretes, a vezérkari főnök felelősségét is érintő memorandum lényege az volt, hogy Olaszország kiválása nyomán Magyarországnak is ki kell lépnie a Németország oldalán viselt háborúból és semlegessége helyreállítására kell törekednie. Ld. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt emlékirata Magyarország külpolitikai és belpolitikai kibontakozásáról Kállay Miklós miniszterelnökhöz. (1943. július 31.) Közli: Pintér István. Századok, 1965. 1-2. sz. 172-198. (Részeit közli: Karsai: A budai vártóL.. I. m. 322-328.) A politikai memorandum katonai vonatkozásokban való kiegészítéséül készítette Bajcsy-Zsilinszky — a maga nevében és Tombor Jenő nyugalmazott ezredes, katonai szakértő közreműködésével — a kis katonai összefoglalást, amiben azt akarta kihangsúlyozni, hogy csökken a kockázata a „lassan esedékessé váló semlegességi s a már most esedékessé vált nem hadviselői deklarációnknak".
