Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1406 KOVÁCS GÁBOR: gyarország képes legyen határait és belső rendjét saját erejével megvédeni. „Ennek következtében a magyar honvédség az ország határain kívül nem használható fel és ott lekötve sem maradhat." Ugyanakkor, idegen erők jelenléte az országban „a biztonsági érzést feltétlenül csökkentené és az oly szükséges lelki egységet megbolygathatná". Továbbá: „Magyarország belső rendje és zavartalan gazdasági tevékenysége, ipari termelőképességének biztonsága megköveteli, hogy Budapest, Miskolc, Győr ipari centrumai a légi támadásoktól lehetőleg megkíméltessenek. Ezért a magyar kormány feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a német katonai szállítmányok az említett városok elkerülésével bonyolíttassanak le". A miniszterelnök a Horthynál tartott tanácskozással kapcsolatban — amit egyébként a miniszterek előtt úgy állított be, mintha csak véletlenül jött volna létre ebben az időpontban — közölte, hogy Bethlen István, Károlyi Gyula és Esterházy Móric volt miniszterelnökök, valamint Kánya Kálmán volt külügyminiszter "őrültségnek tartotta volna azt, hogy mi egy deklarációval kijelentettük volna, hogy a háromhatalmi egyezményből kilépünk"; viszont leszögezték, hogy kérjük a németektől a honvédség azonnali hazahozatalát. „Ugyancsak egyhangúlag azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a Balkánra ne küldjünk csapatokat. Ne vállaljunk új feladatokat." A miniszterelnök ezek után bejelentette, hogy „a honvédvezérkar főnöke azzal a megbízatással utazik most ki a német főhadiszállásra, hogy kérje a több mint 80.000 főnyi magyar megszálló csapatok hazahozatalát [....] Hogy milyen eredménye lesz a honvédvezérkar főnöke utazásának, és hogy sikerrel fog-e járni megbízatása, arról ma nem tud véleményt mondani".10 6 Kállay persze a minisztertanácson — a németek jelenlévő informátorai miatt — nem ismertette a Horthy bizalmas köre által hozott határozatok minden részletét. A határozatok ugyanis kitértek arra is, hogy amennyiben a németek visszautasítják a szovjet területen levő magyar alakulatok hazahozatalát, a hadseregnek parancsot kell adni a hazatérésre, és az erre vonatkozó titkos előkészületeket azonnal el kell kezdeni. Ezen kívül, folytatni kell a szövetségesekkel megkezdett titkos tárgyalásokat, és a hadsereget utasítani kell, hogy ne álljon ellen, ha az angol-amerikai csapatok elérik a magyar határt.10 6 Szombathelyi álláspontját Szentmiklósy fejtegetései — mint láttuk — azért nem ingatták meg, mert a vezérkari főnök úgy vélte, hogy az angolszászoknak nem lesz döntő befolyása Magyarország további sorsára a háborúban. Következésképpen az ő követeléseikre, illetve tiltakozásukra kevésbé kell tekintettel lenni. Pedig Mussolini bukása után — július végén — a vezérkar főnöke még nagy előadást tartott Kádár Gyulának: „Az olaszországi eseményekkel elérkezett a pillanat, amikor a »part szakad«. Hamarosan Magyarország is hasonló lépésre kényszerül, megkezdődött a »Tengely« felbomlása. Ezt a folyamatot nem nézhetjük tétlenül. Okvetlenül érintkezést kell keresnünk a szövetséges hatal-105 MOL, Κ 27. Az 1943. szeptember 14-i Minisztertanács jegyzőkönyve. 106 Barcza : i. m 2. köt. 322-323.; Juhász: Magyarország külpolitikája.. I. m. 369.; Andorka Rudolf naplója. I. m. 41. (Lőrincz Zsuzsa bevezetője.); Macartney·. October Fifteenth... I. m. II. köt. 183.; Romsics Ignác·. Bethlen István. Politikai életrajz. Budapest, Osiris, 1999. 421-422.