Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371

1402 KOVÁCS GÁBOR: tasztrofális hatást gyakorolna Londonban". Barcza még hozzáfűzte: „Ezzel meg­szűnne a bolsevizmus elleni ideológiai harcunk jelszava is, és egyszer szembe ke­rülnénk az angol és amerikai haderőkkel".9 6 A fentiek értelmében, Bakach-Bessenyey jelentése után, augusztus 29-én Szentmiklósy Andor levelet írt Szombathelyinek, s a miniszterelnök megbízá­sából mellékelten megküldte részére Ghyczy külügyminiszter Kállayhoz inté­zett átiratának másolatát is a német kéréssel kapcsolatban. Szentmiklósy sze­rint a külügyminiszter állásfoglalása „teljesen kimeríti a kérdés összes vonat­kozásait"; ennek ellenére, Szombathelyivel való legutóbbi beszélgetésükre hi­vatkozva leszögezett még néhány szempontot, „amely a döntésnél a legnagyobb súllyal kell hogy latba essék". A Szentmiklósy által kifejtettek a külügyminisztérium márciusi elvi és gyakorlati ellenérveit — ilyen német kéréssel szemben — annyiban egészítet­ték ki, hogy kifejezetten utalt arra: az angolszász hatalmak és Magyarország között beállott hadiállapot külső kényszernek volt a következménye. Szentmik­lósy a továbbiakban a következőképpen indokolta meg a Szombathelyi-Csa­tay-javaslat elutasítását: „az angolszász hatalmak és Magyarország között fenn­álló hadiállapot inkább technikai jellegűnek minősíthető, mert Németország és az angolszász hatalmak közötti háborúban eddig de facto tulajdonképpen nem vettünk részt [...] A honvédelmi miniszter úr javaslatának elfogadása ezt a de facto fennálló helyzetet teljesen felborítaná, és ennek következtében a magyar politikának új, minden eddiginél súlyosabb tehertételt jelentene, és ezt olyan időpontban, amidőn a háború végső kimenetele legalábbis kétséges. A balkáni területen az angolszász erők előbb-utóbb meg fognak jelenni, tehát a magyar hadsereg idegen területen kerülne szembe velük. A magyar kormány egyik alapelve, hogy a honvédséget az oroszországi kivételtől eltekintve az ország ha­tárán kívül nem használja fel. Ezt az elvet a legsúlyosabb következmények nél­kül ma sem törhetjük át, sőt minden törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy az oroszországi kivételt is megszüntessük. Végül még arra bátorkodom hivat­kozni, hogy néhány hónappal ezelőtt, amikor pedig az általános hadi helyzet Németország szempontjából még jóval kedvezőbbnek látszott, elhárítottuk azt a javaslatot, hogy jóval kisebb erőket küldjünk a Balkánra. Szerény vélemé­nyem szerint ezt ma is meg kell tennünk, mert az akkor érvényes szempontok ma sokkal nagyobb súllyal esnek latba".97 A vezérkar főnöke azonban más szempontokat fontosabbnak tartott, és szándékának érvényesítése érdekében a nyomásgyakorlás minden lehetőségét felhasználta. Szombathelyi a Legfelső Honvédelmi Tanács — Kállay elnöklete alatt tartott — szeptember 4-i ülésén, a hadászati helyzet nagyívű elemzése ke­retében fejtette ki a balkáni megszállásra vonatkozó álláspontját. Legalább egy­órás expozéját emlékirat formájában is benyújtotta. Szombathelyi korrekt módon vázolta fel az általános helyzetet. Eszerint a szövetségesek a fegyverkezés terén lassan felülmúlják Németországot és a kez­deményezés az ő kezükbe került. Az 1943-as év már ennek megfelelően alakult. 96 Barcza György i. m. 2. k. 321-322. 97 Nagy V [1947]: i. m. 180-181. Nagy V. (1986): i. m. 219-221.

Next

/
Oldalképek
Tartalom