Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1378 KOVÁCS GÁBOR: támadása lesz - Szombathelyi szerint.2 6 Ezért írja: „Egy balkáni háború keretében tehát Románia elleni beavatkozás lenne az első lépés, amelyre nekünk készülni kell, és amely által a közös háború mellett sajátlagos magyar céljainkat is, Erdély teljes megszállását és biztosítását is megvalósíthatnánk. Ez a Románia elleni fellépés, úgy látszik, a német elképzelésben is helyet talált amely a „hadászati tartalék" megjelölésben jut kifejezésre." Ugyanakkor: „A Balkán egyéb területén való fellépésünk külön megfontolás tárgyát kell hogy képezze, éppen ezért erre vonatkozólag javaslattal most nem élek. Mindenesetre a déli határaink felé is fokozott éberséget kell tanúsítanunk, és erre az intézkedéseket megteszem."2 7 Hitler február 5-i döntését követően Wilhelm Keitel vezértábornagy, az OKW főnöke már február 11-én kérte Szombathelyit, hogy — tekintettel a helyzetre — 3 magyar biztosító hadosztályt bocsásson rendelkezésre szerbiai területre, és kifejezetten kívánatosnak tartotta, hogy ezek közül kettő már márciusban átvegye feladatát. Két nap múlva, február 13-án a budapesti német katonai attasé viszont arról értesítette az OKW-t, hogy a magyar vezérkari főnök két hosszú beszélgetés során részletekbe menően magyarázta el neki, hogy Magyarország miért fogja a német kérést visszautasítani. Szombathelyi főként arra hivatkozott, hogy ellenséges balkáni partraszállás és Románia várható átállása esetére erőket kell tartalékolnia. Pappenheim ezredes a vezérkari főnök érvelését méltányolta is, hiszen hozzáfűzte, hogy 4 hadosztály felállítása valóban felemésztené Magyarország minden fegyverét, eszközét és kiképzett emberét. Viszont, amennyiben anyagi és kiképzési támogatást kap, úgy Szombathelyi lehetségesnek tartja, hogy leghamarabb májusban 5 hadosztályt rendelkezésre tudjon bocsátani. Jodl ennek megfelelően a célt a következőkben jelölte meg: 1. május 1-től két magyar biztosító hadosztályt alkalmaznak szerb területen. 2. három hadosztályt pedig hadműveleti tartalékként helyeznek készenlétbe Magyarországon.2 8 A német igények tehát — tekintetbe véve a reális lehetőségeket — fokozatosan csökkentek. Míg Szombathelyi főhadiszállási tárgyalásai idején, vagy közvetlenül azt követően, még 3-4 magyar hadosztállyal számoltak a Balkánon, február 26 A honvédelmi miniszter egyetértett Szombathelyivel. Nagy Vilmos május 2-án beszélt erről a kormányzónak, amikor először ajánlotta fel a lemondását. Közléseit emlékirat formájában is benyújtotta. Ld. Nagy V[1947]: i. m. 140-141. Nagy V (1986): i. m. 169-170., valamint Egy lemondás okairól. Nagy Vilmos honvédelmi miniszter feljegyzése Horthy Miklós számára 1943-ból. Közzéteszi, bev., jegyz. Bonhardt Attila - Szakály Sándor. Kritika, 1984. 8. sz. 13-15. 27 HMTI. 67. sz. (348-350.); A magyar-román kérdéssel kapcsolatban Hitler Szombathelyi előtt tett kijelentései -— Kállay 1942. nyári látogatásához hasonlóan — olyan értelmezésre adhattak alapot, hogy Magyarország „a háború végére szabad kezet kapott Romániával szemben". Ld. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Összeáll., sajtó alá rend., bev. tan. Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Budapest, Kossuth, 1968. 525. sz.; Ránki György: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Budapest, Kossuth, 1964. 189. 28 Kriegstagebuch.. I. m. 3/1. köt. 134.; Hadtörténeti Intézet Levéltára (HIL), VKF. Ein. 1. 1943. 7. számú szám nélküli irat. A Vezérkar főnökének Pappenheim ezredessel, a német katonai attaséval folytatott 1943. február 12-i tárgyalása.; Dombrády Lóránd: Hadsereg és politika Magyarországon 1938-1944. Bp. Kossuth 1986. 301-302.
