Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371

SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1373 zal szemben Horthynál meghatározó befolyást gyakoroljon. A vezérkár főnöke a katonai szempontokat minden más szempont elé helyezte, de nem a kormány vagy a Kállay-csoport meghatározta politika keretein belül, hanem azzal szemben. Ez a magatartás — véleményünk szerint — nem értékelhető másként, csak úgy, hogy a vezérkar főnöke a politikai szférában nyilvánult meg, vagyis politizált. A 2. magyar hadsereg doni katasztrófája után, Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke 1943. február l-jén a német főhadiszállásra érkezett. Ezt megelőzően, Ullein-Reviczky Antal, a Külügyminisztérium Sajtóosztályának vezetője a kormánypárt lillafüredi külpolitikai értekezletén bejelentette, hogy „egy magas katonai méltóság utazik Berlinbe, hogy tudtul adja: a magyar csapatokat mindenképpen haza akarjuk hozni a frontról részint, mert súlyos veszteségeket szenvedtek, részint pedig, mert itt bent van szükségünk rájuk".8 Az elutazása előtti napon Andorka Rudolf nyugalmazott tábornok, volt madridi követtel beszélgetve Szombathelyi maga nem fogalmazott ilyen egyértelműen. Mint mondta: „több erőt nem adhatunk. Mert sem anyagunk, sem jól kiképzett emberünk nincs, lelkileg távol állunk az orosz fronttól, s szükség van ránk, egy esetleges Balkán frontnál." Elmondta azt is Andorkának, hogy még a mostani súlyos harctéri helyzet előtt levelet írt Kurt Zeitzier német (OKH) vezérkari főnöknek, melyben közölte vele, hogy Magyarország több katonát már nem adhat. A válasz ez volt: „Ich würdige ihre Aufhaltung" („En méltányolom az ön tartózkodását"). Szombathelyi kijelentette, hogy annak már elérkezett az ideje, hogy ellentmondjunk a németeknek, de szakításra még nem lehet gondolni. Említette a magyar szélsőjobboldalt, amely kész azonnal átvenni a hatalmat s eleget tenni minden német követelésnek. „A fronton a helyzet igen komoly, de hiszi, hogy valahol az orosz feltartható lesz, mert különben végünk van. [...] Anyagi helyzetünk képtelenül rossz. Hadiiparunk teljesítménye igen gyenge. Egy második hadsereget már nem tudunk felszerelni." A beszélgetésből Andorka azt szűrte le, hogy Szombathelyinek megrendült a hite a végső győzelemben, s a visszavonulás hídját próbálja felépíteni.9 A magyar vezérkari főnök főhadiszállási tárgyalásairól konkrétan semmi biztosat nem tudunk. C. A. Macartney brit történész leírása szerint, a tárgyalások kezdetén Hitler azt mondta Szombathelyinek, hogy az volna a legjobb, ha a magyar csapatok egyáltalán nem volnának hármas tagozásúak. A Führer ezzel 8 Saly: i. m. 588.; Február 10-én, a washingtoni brit nagykövetség stockholmi magyar forrásból származó amerikai információkat közölt a Foreign Office-szal. Eszerint, többek között: a magyar vezérkar tájékoztatta Németországot, hogy a megmaradt magyar erőket vissza kell vonni a Szovjetunióból, mert nincsenek olyan állapotban, hogy folytathatnák a harcot. Közölte azt is: „Szombathelyi, a magyar hadsereg főparancsnoka, aki német meghívásra január 31-én elhagyta Magyarországot, olyan értelmű utasítást kapott, hárítson el minden további csapaterősítésre vonatkozó német követelést, és feltehető, hogy a voronyezsi összeomlás után Magyarország ellenáll minden ilyen irányú nyomásnak." Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Összeáll, sajtó alá rend, bev. Juhász Gyula. Budapest, Kossuth, 1978. 8. sz. (90.) 9 A madridi követségtől Mauthausenig. Andorka Rudolf naplója. Összeáll, bev, jegyz. Lőrincz Zsuzsa. Budapest, Kossuth, 1978. 289-290.