Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
1368 KONRÁD MIKLÓS kor"-ról beszéltek,18 2 a neológ aktivisták a zsidó élet olyan aspektusait és eszméit méltatták, amelyeknek elutasítása mindaddig a neológ identitás meghatározó részét képezte. Lett légyen az ortodox rabbi, a haszid rebbe, vagy a jiddis írók műveiben szereplő kelet-európai stetlek egyszerű zsidója, a neológ aktivisták olyan személyeket állítottak inspiráló modellként az asszimiláns zsidóság elé, akiknek zsidóságukhoz való rendíthetetlen hűségük, konfliktusmentes identitásuk éppen a neológia által követendőnek ítélt út elutasításából eredt. A neológ aktivistáknak persze nem volt céljuk, hogy beoltsák a hagyományos judaizmus szellemét a lipótvárosi szalonokba. De valójában még csak az sem igazán, hogy a vallási előírások szigorúbb betartására ösztönözzék a zsidó polgárságot. Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbi megállapítása, miszerint „a zsidóság a vallással él és hal",18 3 minden bizonnyal rárímelt azon meggyőződésükre, hogy a zsidóságból a vallási elemet kikapcsolni lehetetlen. Ám ha bizonyára voltak is — a rabbik természetesen, de nem csak ők —, akik továbbra is bíztak abban, hogy visszatéríthetik a neológ zsidókat a templomba, az is világos, hogy a diskurzus gyökeres változását annak a megérzése váltotta ki, hogy ez lényegében immáron reménytelen, sőt elégtelen. „A hallgatóságnak inkább érzelmére, kedélyére" kell hatni, szögezte le 1902-ben a Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, amely ezt elsősorban „az újabb kor modern nyelvű (magyar, német, jargon), de erős zsidó érzésű szüleményei" bemutatása által vélte elérhetőnek.184 Az eltolódás a vallási előírások betartása helyett az érzelem, a judaizmus ismerete helyett a zsidó öntudat hangsúlyozásának javára abból a felismerésből fakadt, hogy adott formájában, a neológ judaizmus nem volt képes biztosítani a zsidósághoz való kötődés fenntartását -s még kevésbé továbbadását. Hogy a dualizmus végéhez közeledvén a neológ aktivisták mit is érthettek valójában „zsidóság" alatt, azt bajos volna megmondani. Megkockáztatnánk: ez számukra sem volt világos. Ám egyértelműen többet, mint amit e fogalomnak a neológ judaizmus által felekezetiségre redukált definíciója jelentett. 182 L. 155. Íj. 183 Dr. Kecskeméti Lipót: A cionizmus. In: Évkönyv. 1908. I. m. 235. 184 a Magyar zsidó ifjak egyesületének szervezeti szabályai. Budapest, Grünwald, 1902. 5.
