Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
A NEOLÓG ZSIDÓSÁG ÚTKERESÉSE A SZÁZADFORDULÓN 1357 semmiféle ortodox-ellenes retorikának! Sőt, a havilap álláspontja szerint a neológ s a „meggyőződés tiszta alapján" álló, „igazán tiszteletre méltó" ortodox rabbik között csupán „a harcmodor taktikája" különbözött, de nem maga a harc célja, vagyis „a vallásos élet meglazulása" elleni küzdelem, amelyben, írta Goldberger Izidor sátoraljaújhelyi rabbi 1909-ben, „mindkettőnk fegyverei nemesek, tiszták".124 A neológ zsidóság elvallástalanodásának tükrében az ortodox zsidóság felértékelődött a neológ aktivisták szemében. „Dehogy gyűlölöm én az orthodoxiát — írta Szabolcsi 1912-ben —, melyet belénk plántálni és melybe beolvadni a vágyam".12 5 Hogy Szabolcsi nézetei az ortodoxiáról megváltoztak, ezt Szabolcsi vállalta, meg is indokolta. 1911-ben hosszú riportot közölt az ország ekkor legnagyobb jesiváját vezető hunfalvai Rosenberg Sámuelnél tett látogatásáról. Rendkívül meleg hangon méltatta a rabbit — „régi stylü nagy zsidó; régi stylü igazi szent ember" — s még inkább a jesiváját. Az itt tanuló bóherek, írta Szabolcsi, nemcsak azt a „zsidó tudást" sajátítják el, amely nélkül „hanyatlik maga a zsidóság is", de „eltelnek istenfélelemmel és zsidó meggyőződéssel is". A jesivában persze nem tanultak „világi tudományokat", de Szabolcsi ezt, a jesivák elítélésének oly hosszú ideig egyik alapvető okát ekkor már egy mondattal elintézte: „aki ezeket akarja elsajátítani, nem megy jesivára". Számára ugyanis, amint azt maga is kifejtette, már nem ez volt a fontos: „Néhány évtizeddel ezelőtt ilyen jesiva láttára tán azt kérdeztem volna: s mi lesz a világi műveltséggel a zsidóságban? Ma ez a kérdés nem aggaszt. Van elég művelt zsidó ember, annyira művelt, hogy roppant műveltségébe belefulladt a zsidó. Akit fogyni láttam és ami aggodalommal töltött el, az az írásainkban jártas, meggyőződéses zsidó."126 A szemléletváltás nemcsak a hagyományos ortodoxia, hanem az unterlandi haszid zsidóság megítélésében is megmutatkozott.12 7 Ennek még nagyobb a jelentősége, hiszen kezdetben a haszidok váltották ki a legerőteljesebb, indulatosságában a hagyományos, oberlandi ortodoxia megbélyegzését messze felülmúló elítélést. A haszid miszticizmus szöges ellentétben állt a haszkala racionalizmusával, az érzelmek teljes mozgósítását célzó vallási szertartásaik minden szempontból ellentétét képezték a reformzsidóság által egyedül elfogadhatónak tekintett, kicsiszolt és ünnepélyes istentiszteleteknek. A haszidok militáns hűsége a jiddishez, ellenségességük a hagyományoktól való legkisebb elhajlással szemben, elszigeteltségük a többségi társadalomtól s közömbösségük e társadalom iránt, vagyis az asszimiláció minden formájának, mondhatni, teljes elutasítása a haszidokat a modern zsidó neológ ideáltípusának abszolút ellenpéldájává 124 Dr. Goldberger Izidor: Az Országos Rabbiképző tekintélye. Magyar Izrael, 1909. dec. 1. 174. 125 Szabolcsi Miksa: A Budapesti Napló replikájára. Egyenlőség, 1912. júl. 14. 8. 126 Szabolcsi Miksa: Pihenés közben. - Magyar útleírás-féle. - A Szepesség székhelyén. Egyenlőség, 1911. szept. 24. 12-13.; Uő: Pihenés közben. - Magyar útleírás-féle. - II. Régi sírkő körül". Egyenlőség, 1911. okt. 8. 8. 127 Ha nem voltak is többségben, a haszidok rányomták a bélyegüket az „unteriandi" zsidó hitközségekre. L. Silber: i. m. 41.
