Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
A NEOLÓG ZSIDÓSÁG ÚTKERESÉSE A SZÁZADFORDULÓN 1347 Ez már sok volt az Egyenlőségnek, amelynek a konferenciára kiküldött tudósítója ekképpen összegezte az eseményt: „Legalizálni akarták ezt a korcs fattyút."6 9 A Rosenfeld pesti felolvasásáról közölt beszámoló is egyértelműen erre reagált, mikor azt írta: „A zsargonban csaknem minden ferde és rontott és ezt akarnák föltolni a zsidók nyelvének?"70 Az Egyenlőség ezen a fordulóponton paradox helyzetben találta magát, fenntartván álláspontját a jiddis, e „nyelvek roncsa"7 1 s a műveletlenség közti lényegi kapcsolatról, miközben magasztalta a jiddis költő „genialitás"-át,72 mely költő e nyelvet „olyan magas művészeti fokra tudta emelni, hogy ezen a nyelven irt verseivel is világhírre tudott szert tenni".7 3 Az Egyenlőségnél azonban merészebb hangok is elhangzottak; így Rosenfeld magyar fordítója, a budai izraelita hitközség főrabbija, Kiss Arnold részéről. Egy 1904-ben kiadott verseskötete után, amely, bár a borító ezt nem tüntette fel, kétharmadrészben Rosenfeld verseinek fordítását tartalmazta,74 Kiss 1908-ban egy egész kötetet szentelt a költő bemutatásának.7 5 A kötetet bevezető előszó ugyanabban az évben megjelent — némileg módosított változatban — a Magyar Zsidó Szemlében, s jócskán bővített változatban az IMIT évkönyvében.76 Rosenfeld, írta előszavában Kiss, „annak tanúbizonyságát tudta nyújtani, hogy ez a sokak által megvetett, első pillanatra darabos, muzsikátlan, fülsértő nyelvidoma [sic!] a legmélységesebb érzelmeknek kifejezésére annyira alkalmas, hogy rejtett szépségeit más nyelven alig lehet.visszatükröztetni. Vannak könnyei és sóhajai ennek a jargonnak, amiket más nyelven elsírni és elsóhajtani alig lehetséges."77 Kiss Arnold tolla alatt a jiddis ekképpen szükségszerűen legitimmé, sőt a zsidó lélek kifejezőjévé vált, azon zsidó „népgéniusz" tanúságtételévé, amely Rosenfeld személyében leghíresebb „népköltő"-jét üdvözölhette.78 Meglehetősen messze vagyunk itt a klasszikus asszimilációs szemlélettől. Mi történt? Fishman: Attracting a following to high-culture functions for a language of everyday life: The role of the Tshernovits Language Conference in the rise of Yiddish. In: Never Say Die! A Thousand Years of Yiddish in Jewish Life and Letters. Ed. Joshua A. Fishman. The Hague - Paris - New York, Mouton Publishers, 1981. 369-394. 69 jh.: Jidis. Jegyzetek egy érdekes kongresszusról. Egyenlőség 1908. szept. 20. Melléklet. 2. 70 Morris Rosenfeld. Egyenlőség, 1908. okt. 17. 9. 71 Uo. 8. 72 Uo. 9. 73 Morris Rosenfeld. Egyenlőség. 1908. okt. 10. 12. 74 Kiss Arnold: A pap hárfája. Budapest, Singer és Wolfner, 1904. A borítóval azonos belső címoldalt egy második követi: „Ghettó-dalok: (Morris Rosenfeld)". 75 Morris Rosenfeld költeményei (Gettódalok). Budapest, Deutsch Zsigmond és Társa, 1908. Rosenfeldnek időközben megjelent egy verse egy 1905-ös antológiában is, a vers eredeti nyelvének megjelölése nélkül! L. Feleki Sándor: Idegen költőkből. Budapest, Magyar Zsidó Könyvtár, 1905. 76 Kiss Arnold: Morris Rosenfeldről. Magyar Zsidó Szemle, 1908. 1. sz. 30^5.; Dr. Kiss Arnold: Jargon irodalom és költészet. In: Évkönyv. 1908. Szerk. Bánóczi József. Budapest, Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1908. (Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. XXV) 41-80. 77 Dr. Kiss Arnold: Előszó. In: Morris Rosenfeld költeményei., i. m. 5-6. 78 Uo. 6., 15.
