Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335

A NEOLÓG ZSIDÓSÁG ÚTKERESÉSE A SZÁZADFORDULÓN 1339 hezítette e keleti zsidók és a többségükben már jó ideje kulturálisan és nyelvileg akkulturált autochton zsidók közötti célzatos összemosást. S a kérdés kényesebb volt, mint Ausztriában, mert a galíciai és bukovinai zsidók nagy többsége — Robert Wistrich szerint 90%-a — ugyan jiddis anyanyelvű volt,19

de Ausztriában a zsidókkal szemben támasztott elvárás a dinasztia iránti hűségben, s kulturális, de nem nemzeti asszimilációban fogalmazódott meg. Ebből kifolyólag a jiddis nyelvű zsidóság, amely amúgy is főképp az 1867 óta majdnem teljesen autonóm Galíciában tömörült, nem jelentett az asszimilált polgárság számára a magyar neológ zsidókéhoz hasonló problémát.20 A magyarországi helyzet egyedisége abból fakadt tehát, hogy míg a homogén nemzeti állam kiépítésére való törekvés elvileg maradéktalan hasonulást kívánt az ország zsidó lakosaitól, az akkulturálódott s másságuk redukálásának történelmi szükségességét maguk is valló zsidóknak azzal kellett szembesülniük, hogy az ország zsidó állampolgárainak jelentékeny részét kitevő ultraortodox, az észak-keleti megyékben mintegy a „kelet-európai zsidóság Magyarországba beékelődött szegletét"21

képező zsidó tömegek továbbra is feltétlenül ragaszkodtak a jiddishez. Ugyanis, még ha nem lehet is számszerűsíteni, hogy a magyarországi zsidók mekkora hányada beszélt jiddisül,2

2

az Unterland (az északkeleti hegyvidék) ultraortodox, részben haszid közösségeinek mindennapi nyelve minden kétséget kizáróan a jiddis volt.23 19 German-Jewish History in Modern Times. Volume 3: Integration in Dispute 1871-1918. Ed. Michael A. Meyer. New York, Columbia University Press, 1997. 172.; Robert S. Wistrich: Socialism and the Jews. The Dilemmas of Assimilation in Germany and Austro-Hungary. London-Toronto, Associated University Presses, 1982. 176. 20 Marsha L. Rozenblit: The Jews of the Dual Monarchy. In: Austrian History Yearbook XXIII (1992). 164., 169-170.; Uő: The Jews of Germany and Austria: A Comparative Perspective. In: Austrians and Jews in the Twentieth Century. From Franz Joseph to Waldheim. Ed. Robert S. Wistrich. New York, St. Martin Press. 12-13. 21 Michael K. Silber: The Emergence of Ultra-Orthodoxy: The Invention of a Tradition. In: The Uses of Tradition. Jewish Continuity in the Modern Era. Ed. Jack Wertheimer. New York -Jerusalem, The Jewish Theological Seminary of America, 1992. 41. 22

Mivel Németországhoz s általában Nyugat-Európához hasonlóan, a Monarchia zsidósága hivatalosan felekezetként volt definiálva, a jiddis nyelv nem szerepelt az elismert s a népszámlálások alkalmával választható nyelvek között, így a jiddis nyelvűek pontos számáról nem rendelkezünk statisztikai adatokkal. A magyar népszámlálások a jiddis nyelvű zsidókat a német nyelvűek közé sorolták. Zeke Gyula szerint a hivatalosan német nyelvű zsidók — vagyis az 1910-ben Magyarországon élő 911 227 zsidó 21,6%-a — „döntőleg" jiddis nyelvűek voltak. Ε véleményt azzal támasztja alá, hogy az 194 l-es, a jiddisre immáron explicite rákérdező népszámlálás jiddis nyelvű zsidóságának az ország zsidó népességén belül elfoglalt százalékaránya (az 1938-194 l-es visszacsatolásokkal megnagyobbodott Magyarország 725 ezer fős zsidóságának 18,3%-a) alig volt kisebb, mint az 1910-es népszámlálás németnyelvű zsidóié. Ez azonban azt feltételezi, hogy a trianoni Magyarország zsidóságának demográfiai növekedése közel azonos mértékű volt, mint a kárpátaljai és erdélyi ortodox zsidó tömegeké, holott nem volt az. Ezenkívül az sem valószínű, hogy az 1910-ben a Duna jobb és bal partján valamint a Duna-Tisza-közén fekvő vármegyékben élő 63 388 németnyelvű zsidó jelentős hányada valójában jiddis anyanyelvű lett volna. L. Zeke Gyula: Statisztikai mellékletek. In: Hét évtized a hazai zsidóság életében. I—II. köt. Szerk. Lendvai L. Ferenc, Sohár Anikó, Horváth Pál. Budapest, MTA Filozófiai Intézet, 1990.1. köt. 190. Az 194 l-es népszámlálásról 1. Fogarasi Zoltán: A népesség anyanyelvi, nemzetiségi és vallási megoszlása törvényhatóságonkint 1941-ben. Magyar Statisztikai Szemle, 1944. 1-3. sz. 1-20. 23

Katz: Végzetes szakadás... i. m. 94-96., 110-121. A falusi zsidó rétegeken kívül a helyi városi elit is beszélt vagy legalábbis olvasott jiddisül, szívesen fizetett elő jiddis lapra, feltéve, hogy az szóra-