Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871-1900) 1261
1270 KÖVÉR GYÖRGY a bank és áruosztálynak nem az osztrák partner, hanem saját központi részlege sietett segítségére. Ebben az értelemben a folyóüzletben már a hetvenes években sem az osztrák hitel-magyar adós fogalompár használata indokolt egyoldalúan, hanem a címben jelzett osztrák credit-magyar hitel sem tűnik abszurditásnak. Amíg azonban a CA 3 milliós tőkebetéte fennáll, a tőkemérlegben a magyar adóspozíció egyértelmű. A részvénybirtoklás Vizsgáljuk meg ezek után, hogyan alakult a kartellszerződés időszakában a részvények megoszlása? Szerencsés esetben rendelkezünk az alapításkori részvényaláírók listájával.2 2 A Hitelbank esetében nincs tudomásunk ilyenről. A sajtó előzetesen annyit közölt, hogy az alakuló bank 30 millió forintos részvénytőkéjéből egyelőre 15 milliót bocsátanak ki s nyilvános aláírásra 3 millió kerül.23 A CA igazgatótanácsi jegyzőkönyvéből az állapítható meg, hogy az aláírásra bocsátott részvényekből 811 912 darabot jegyeztek (91,35%-ot Bécsben, 8,65%-ot Pesten).24 A nyilvános aláírásra bocsátott 15000 db részvény szétosztásáról megjelent kommüniké szerint 1-150 db-ig aláíró 1 részvényt, 151-250-ig 2, 251-350-ig 3, 351-450-ig 4, 450-55 l-ig 5 darabot stb. kapott, ami azt jelentette, hogy összesen 15631 darabot allokáltak, s a 15 ezer feletti többletet „az alapítók utólagosan sajátjukból kiegészítették."25 Eredeti aláírólista híján, csak az éves közgyűléseken részvényeket letétbe helyezők névjegyzéke tájékoztat bennünket. Az 1868. december 31-ig terjedő üzletszakaszról szóló első jelentés azonban nem tartalmaz ilyen névsort. Az 1870. december 29-ei rendkívüli közgyűlés kéziratos jegyzőkönyvében bukkantunk először rá az általunk keresett adatokra.2 6 Ha a névsoron végigtekintünk, megállapíthatjuk, hogy ezen a gyűlésen még a fent felsorolt bécsi alapítók szin-22 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank esetében például rendelkezünk ilyen névsorral. L. Kövér György: A részvényesek névjegyzéke mint társadalomtörténeti forrás. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 2. Kutatás - módszertan. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula 1989. 118. 23 Magyar Crédit-mobilier. Magyarország Anyagi Érdekei (a továbbiakban MAE), 1867. jún. 23. 202. Az előzetes szétosztásról még bizonytalanabb adatok álltak a nyilvánosság rendelkezésére: „Mennyiben helyesek azon adatok, melyek az aláírásokra nézve forgásban vannak, nem lehet eldönteni. Mondják, hogy a bécsi Creditanstalt 2 millióval, az escompte-társulat 1 millióval vesznek részt benne. Rothschild, Wodianer, Schey, Königswarter és Todesco szinte egy-egy milliót írtak volna alá." A Creditanstalt idézett jegyzőkönyve egészében megerősíteni látszik a fenti sajtóértesüléseket. A fent már idézett, bécsi bankárok mellett itt még egy név bukkan fel: Jonas Königswarter (Bécs, 1807-Bécs, 1870) és fia, Moritz (Bécs, 1837-Bécs, 1893) 1860-ban szereztek osztrák nemesi és lovagi címet, és 1870-ben kapták a bárói rangemelést. Kempelen B. : Magyarországi zsidó i. m. II. köt. 18-19.; ÖBL Bd. 16. Graz-Köln 1966. 40. és Gudenus J. J.: A magyarországi főnemesség i. m. II. köt. 116-117. 24 CA-Archiv, Verwaltungsrath-protokolle (1867. aug. 20.). Az igazgatói beszámolóból az is kiderült, hogy míg Bécsben 741680 db részvényre 5770 aláíró jegyzett elő, addig Pesten 70232 db-ra 3155, ami azt tükrözte, hogy Pesten sokkal kisebb tételeket (aláírónként átlag 22 részvényt) írtak alá. 25 MAÉ, 1867. szept. 15. 304. 26 Az 1870. decemberi rendkívüli közgyűlés anyaga nem a Hitelbank levéltárából, s nem is a cégbírósági irattárból, hanem a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium (FIK) fondjaiból került elő. MOL Κ 168 FIK, Általános iratok 1874 89. cs. 23. t. 7207.
