Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233

1250 MAGYAR ESZTER nem nemes, erdész dinasztia tagja, apja, nagybátyja, testvére is ezt a foglalkozást választotta. Az erdészetben bevezette a tartamosság elvét, a kitermelés és az erdő regenerálásnak egyensúlyát, vagyis soha nem szabad több fát kivágni, mint amennyit pótolni lehet. Ahogy írták róla, porosz racionalitást vitt az erdészetbe. Munkássága főleg a magas szálerdők megtartására irányult.3

2

Ha jut idő, Lakoszil meglátogatta volna még Witzleben intézetét Waldauban, Kasseltől nem messze, de megismétli, hogy ha egy mód van rá, szeretne Hartignál legalább negyedévet gyakorolni. Kassel erdészeti oktatásának jó híre van a Monarchiában, már Mária Terézia is ide küldte erdészetet tanulni 1768-ban a szenei kollégiumban végzett kamarai tisztek fiait.33 Festetics György viszont a cseh erdőgazdálkodási gyakorlattal, a híres Schwarzenberg és Liechtenstein hercegi uradalmakban folyó erdőgazdálkodással, és egy cseh erdésznek Ehrenwerthnek a tanintézetével akarta megismertetni leendő főerdészét. A német tanintézeteknél többre becsülte a nagy cseh erdőuradalmak gyakorlati gazdálkodását, annak ellenére, hogy maga is egy erdésziskolai tananyagot kívánt összeállítani. Festetics György információi sem voltak naprakészek az erdész szakma kitanulásának a lehetőségeiről. A híres cseh erdésznek, Ignác Johan Ehrenwerthnek, Langen és Zanthier tanítványának erdészeti iskolája az Erz hegységben a Rothenthan birtok Rothenhaus nevű uradalmában Plattenben nem működött már Lakoszil utazásának az idején.34 Csehországban a miénknél jóval magasabb volt az erdészeti kultúra, az erdőgazdálkodás a 18. században a gazdasági életnek és a kereskedelemnek is jelentős tényezője. A 18. század végére a cseh parasztokat már megtanították a fenyőmagok gyűjtésére és öntözött földbe való vetésére, Magyarországon a Festetics birtokokon az uradalmi tisztek a 19. század elején még azt sem tudják, hogy mikor van a fenyő magvak vetésének az ideje, nemhogy a módját ismernék. Az idegen fővadász által elültetett fenyő csemetékkel nem törődnek, nem gondozzák, nem öntözik őket, hanem hagyják kipusztulni, és a gróf a nagyarányú építkezésekhez Karintiából és Stájerországból a Murán keresztül hozatja drága pénzen a puhafa gerendákat és a fűrészárut, majd nagy nehézségek árán tengelyen hordatja pl. Keszthelyre.3

5

Festetics György végül úgy döntött, hogy ha Lakoszil a három általa megjelölt cseh erdészeti objektumot meglátogatja, maradék idejében mehet német területre is. A végső programot Spazierer titkár és Kastel Albert főerdész állították össze saját ismeretségük alapján. A tervben alapul vették Feldeck fővadász, valamennyi Schwarzenberg birtok főerdésze fiának két éve tett vándorútját is. (A Feldeck-család is erdészdinasztia közülük, az első erdőmester már 1718-ban a Schwarzenberg hercegeket szolgálta.) A Schwarzenberg hercegek birtokán eltöltendő hosszabb tanulmányi időt a Budweis melletti Frauenbergi (ma Hluboka Csehország) erdők helyett a cseh határ menti Schwarzenberg helységben je-32

Hasel 1985, 230., Kremser 1990, 409., Enzyklopädie 1894, IV Bd. 555-557., 33

Ρ 279 Prot. 1804 Ν 616., Η KA RN 456. Ν 36. 1768., Tagányi 1896 2. Ν 104. Α tanulmányok úticéljának, helyének feltüntetése nélkül. 34

Ρ 279 Prot. 1804 Ν 860., Rubner 1967, 73., Nozicka 1957, 224-225., 281., Enzyklopädie 1894 III. Bd. 123. 35

Nozicka 1957, 352., Ρ 279 Prot. 1794 Ν 1045., Prot. 1795 Ν 1315., 224, 475., 17., 1072.