Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
Magyar Eszter A KESZTHELYI GEORGIKON ERDÉSZISKOLÁJÁNAK SZAKMAI MEGALAPOZÁSA Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején Az erdők gazdasági fontosságáról Festetics György már apjától, Festetics Pál kamarai alelnöktől hallhatott, és némi erdőgazdálkodási ismereteket is szerezhetett tőle. Festetics Pál a Magyar Kamara ügyében sokat utazott, és az 1770-es években a máramarosi sóbányák ügyeit intézte. A sóbányászat igen sok fát igényelt, korán szükség volt a bányák ellátására szánt erdők gazdaságos kezelésére, a fa szállítására és az erdők regenerálására. Az idősebb gróf kénytelen volt a bányászati és a bányászathoz kapcsolódó erdőgazdálkodási problémákban elmélyedni, és több példányban készültek olyan művei, az udvarnak szánt jelentései is, amelyek csak kifejezetten az erdőgazdálkodással, erdészettel foglalkoznak. nevéhez fűződik pl. az Instructionen für Maramaroscher Waldwesen 1780., Bericht über die Verbesserungen in Sovarer Waldwesen 1778. c. feljegyzések.1 Még ha e műveket nem egyedül készítette is, feltétlenül tájékozott volt erdőgazdálkodási kérdésekben. Saját birtokgazdálkodásában azonban ezek az ismeretek nem váltak gyakorlattá. Amikor fia 1792-ben Nagyváthy János segítségével birtokain maga kezdett gazdálkodni, az erdőgazdálkodás olyan szinten volt, mint bármelyik átlagos nemesi nagybirtokon. (Nem számítva a fejlettebb erdőgazdálkodással rendelkezőket.) Nagyváthy nem volt sem az erdőgazdálkodás megszállottja, sem a tanult szakember által vezetett erdőkezelés híve, így ! az erdőkkel való korszerűbb bánásmód csak távozása után kezdődött el a hitbizományban.2 Festetics György mentségére szolgáljon, hogy birtokain még az úrbéres birtokrendezés, és a földek mértani, térképészeti felvétele sem történt meg, ilyen körülmények között az erdőgazdálkodás csak fokozatosan kerülhetett a gazdálkodásban az őt megillető helyre. Birtokai erdőgazdálkodásának, és a Georgikon erdészeti iskolája korszerű ι oktatásának a szakmai megalapozásához és megszervezéséhez Festetics György a maga sajátos módszerével kezdett hozzá. Nem neves külföldi, erdészeti oktatókat és szakembereket hívott Keszthelyre az erdésziskolába, mint tette ezt a 1 MOL Filmtár W4577, W4578. Festetics Pált elkíséri báró Lieskovics táborszernagy. A 18. század végén a hadmérnöki és az erdészi szakmák átjárhatóak voltak. (Vizner hadmérnökből vált erdésszé, és Ehrenwerth erdészként vett részt a katonai felmérésben.) 2 Nagyváthy János 1796-ban megvált hivatalától és Csurgóra költözött. További irodalommal Kurucz György. A Festetics család története 1848-ig. 69. In: Georgicon 200. Emlékkönyv a Georgicon alapításának 200. évfordulójára. Keszthely, 1996. Magyar Eszter·. A Festetics - hitbizomány erdőgazdálkodása a Georgicon magalapításának idején. 9. In: Erdészettörténeti Közlemények LX Budapest, 2003. szerk: Oroszi Sándor.