Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207
BÁRÓ VAY MIKLÓS LONDONI KÜLDETÉSE 1790-BEN 1223 Jó egy héttel később, április 23-án Banks azt jegyezte le, hogy Vay, aki addig nem kívánt államtitkokat megosztani vele, aznap reggel hirtelen meg akarta értetni vele a magyarországi dolgok állását. Mint mondta: mindezt már eleve el akarta neki mondani, de korábbi terve szerint először Pittnek kellett volna mindenről értesülnie. A tudós ezt a szándékot azzal a valós indokkal hárította el, hogy fontos ügyei lekötik, így aznap aligha képes államtitkokat befogadni. Abba azonban belement, hogy ismét ír Pittnek, és átvette a báró már említett latin nyelvű fogalmazványát. Vay azt azért elmondta, hogy az új magyar király körülbelül hatmilliót örökölt bátyjától, ezenfelül maga is ugyanennyivel rendelkezik. Banks még aznap írásban sürgette a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzon: megjött-e Berlinből a magyar küldöttet azonosítani hivatott számkód. A Londonban tartózkodó testőrgárdistán keresztül a báró üzenni tudna elvbarátainak, ezért még a hírnök visszaindulása előtt tudnia kell a választ. Megismételte, hogy Vay latin nyelvű iratát sem lenne haszontalan elolvasnia. Mivel a báró joggal félt attól, hogy az írás avatatlan kezekbe kerülhet, Banks személyesen akarta átadni a dokumentumot.5 5 Ezt április 26-án meg is tette. A miniszterelnök úgy vélte, hogy további két-három napba is beletelhet míg ismét tárgyalhat a magyar küldöttel. Azt azonban határozottan állította, hogy újra beszélni akar vele, méghozzá a már bevált módon, a Soho téri házban. Banks külön felhívta Pitt figyelmét a latin irat hátlapjára írt megjegyzésére arról, hogy a magyar országgyűlés június 7-én56 ül össze. A találkozó előtt a tudós összefoglalta magának kulcsszavakban, hogy miről szándékozik beszélni a miniszterelnökkel.5 7 Két nappal későbbről, szintén Banks saját feljegyzéséből tudjuk, hogy Londonba érkezett George Hammond, brit diplomata, aki Keith bécsi követ távollétében, 1788 októbere és 1789 ősze között, Bécsben Nagy-Britanniát képviselte. Vay ekkor mondta el Banksnek, hogy 1789-ben Bécsben a „társaság" nevében ő vette fel Hammonddal a kapcsolatot, és ajánlotta fel a magyar koronát a yorki hercegnek.58 Frigyes herceg, akivel Osnabrück püspökeként tett 1784-es csehországi útja során Vay Miklós személyesen találkozott, III. György má-Ballagi Aladár: A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére. Budapest 1878.2 311. és 322-325. 55 A tízes számú fogalmazvány: Joseph Banks levele ifjabb William Pitthez. Soho tér, London, 1790. április 23.: Banks Papers Hun. 1:9., ill. Banks-levéltár JSB8930910/040.20790. 56 Az országgyűlés valójában három nappal később, 1790. június 10-én ült össze. Barta János: A tizennyolcadik század története. Budapest 2000. 214. A diéta részletes, bár befejezetlen feldolgozása: Marczali Henrik: Az 1790-91. országgyűlés. I—II. köt. Budapest 1907. 57 Itt az elhangzottakon kívül az is szerepelt, hogy III. György betegsége idején II. József 300000 fontot ajánlott a walesi hercegnek, aki ezt az ajánlatot az apja felépülésekor visszautasította. Banks jegyzete, 1790. április 26.: Banks Papers Hun. 1:15. Átirata: Banks-levéltár. Számozatlan és katalogizálatlan irat. 58 Banks jegyzete, 1790. április 28.: Banks Papers Hun. 1:15., ill. Banks-levéltár. Számozatlan és katalogizálatlan irat. Banks ugyanitt homályos utalást tett Francis Rawdon-Hastings márkira (Moira későbbi ear/jére) is, aki a király beszámíthatatlansága miatt beállt válságban a walesi herceg egyik fő támogatója volt. A londoni magyar tárgyalásokban szerepe tisztázhatatlan. Ugyancsak bizonytalan egy Guzman nevű férfi szerepe, aki korábban 300000 fontot ígért a walesi hercegnek, és újra megtenné ajánlatát azzal a feltétellel, hogy a trónörökös azt a pártot támogatja, amelyik a Béccsel való kiegyezést ellenzi.
