Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
1184 KULCSÁR KRISZTINA darabokról kevés információnk van, de megfigyelhető, hogy egy-egy színdarabot vagy operát többször is bemutattak. A Numa al Trono című olasz operát 1760 telén például többször is láthatták, 1761-ben az olasz Armide című operát háromszor is előadták.8 3 Lotharingiai Ferenc és Mária Terézia a rokon hercegeket a legkülönbözőbb módokon tüntették ki figyelmességükkel. Alberték például az első ünnepélyes lakoma után részt vehettek azon a koncerten, amelyet a császári család tagjai adtak, és ahol az idősebb főhercegnők énekeltek. A koncerten egyébként csak a lakomára meghívottak, az udvari hivatalok vezetői, valamint az udvarképes nemesek (a kamarási kinevezést elnyertek) voltak jelen.8 4 Január 25-én, egy nagyszabású kamarazenélés során pedig maguk a szász hercegek is énekeltek és zenéltek a Habsburg főhercegnőkkel együtt, és így állítólag este 9-ig szórakoztatták magukat és a hallgatóságot.8 5 Ez a bécsi tartózkodás még egy további szempontból is nagy jelentőségű volt. Albert, a 22 éves csinos, megnyerő, de mégis nincstelen herceg ekkor látta meg először Lotharingiai Ferenc és Mária Terézia másodszülött leányát, Mária Krisztinát, és lobbant szerelemre a 19. évében járó, kecses és bájos főhercegnő iránt. Az 1760. január 11-i audiencia, majd — Emlékiratainak tanúsága szerint — az esti „házikoncert", ahol a két elsőszülött főhercegnő énekelt a vendégeknek, végzetes hatással volt Albertre: „mindkét idősebb főhercegnő csinos volt, de a másodszülött vonzó kinézete, makulátlan alakja és bájos arckifejezése a szellem élénkségével és kivételes temperamentummal párosult — csupa olyan tulajdonság, amelyek az első pillanattól kezdve magukkal ragadtak."8 6 Albert ettől kezdve nem tudott megszabadulni érzéseitől, és gyengéd érzelmeket táplált a számára elérhetetlen Mária Krisztina iránt.8 7 A herceg érzelmeinek elmélyülését segíthette, hogy a ceremoniális udvari eseményeken a rang szerint ő volt a másodszülött főhercegnő „megfelelője", így a hivatalos programokon is találkozott Mária Krisztinával, Albert összeállítása szerint azon a télen legalább öt alkalommal. Télen, e csekély szabadtéri szórakozást nyújtó időszak idején a bálokon kívül közkedvelt program volt a szánhajtás (Schlitten-Fahrt).88 Moser szerint ez „olyan téli szórakozásfi mód volt], amelyet a természet és a szükség talált fel és tanított meg, [majd] a művészet és a kéjsóvár emberi hivalkodás egyre jobban felnagyított, kibővített és kicicomázott." A szánhajtás a 18. századra társadal -83 SHStA Dresden, GK Loc. 3338. „Journaux du séjour...", fol. 26r., 27r., 29r. Az 1761. évi elődásokra: ÖStA HHStA ZP Bd. 28. fol. 8v. 1761. jan. 12. 84 SHStA Dresden, GK Loc. 3338. „Journaux du séjour...", fol. 23r.; ÖStA HHStA ZP Bd. 27. fol. 221r. 1760. jan. 11. 85 SHStA Dresden, GK Loc. 3338. „Journaux du séjour...", fol. 29r. Házikoncertet adtak január 18-án is, uo. fol. 27r. 86 MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 103r. 87 Vö. sógornőjéhez, Mária Antóniához címzett levelének másolatát, Bécs, 1765. november: SHStA Dresden, Albertinisches Herzogtum und Kurfürstentum - Königreich Sachsen, Geheimes Konsilium Loc. 4627. „Acta die Vermählung Ihrer König. Hoheit des Prinzen Alberts mit der Erzherzogin Maria Christina betr. 1765". fol. 27r-28v. 88 Beatrix Basti: Feuerwerk und Schlittenfahrt. Ordnungen zwischen Ritual und Zeremoniell. Wiener Geschichtsblätter 51. (1996:4) 197-229.
