Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
1182 KULCSÁR KRISZTINA vények ellentéte volt a nyilvános bál (offener vagy freyer Bal), és egy másik típusnak számított az olyan bál, ahol a belépésért fizetni kellett (bezahlter Bal).71 Említsünk meg még egy fajta jelmezbált, amelyik Bécsben jellemző volt. A farsang idején redoute-nak nevezték azt a helyet, ahol jelmezbe öltözve a nemesek, a polgárok, sőt akár az udvartartás (és a császári család) tagjai is összegyűltek, hogy táncoljanak, játszanak és szórakozzanak. Később redoute-nak nevezték magukat a rendezvényeket is. Ez a jelmezbál Itáliából és Franciaországból származott, a 18. századra az udvar és a polgárság számára is a legfontosabb rendezvénnyé vált. A jelmezruha megválasztása nem volt előírva, de az arc előtt álarcot kellett tartani. A bálokon ugyan volt ceremoniális elírás, de csekélyebb mértékben, mint a dominóbálokon, ezért igen közkedvelt volt.72 A fiatal főhercegeknek, a császári pár és a hivatalnokok gyermekeinek szórakozására minden farsangi időszakban szerveztek különleges összejövetelt, ahol a kicsik is beöltözhettek jelmezbe (Junge Herrschaftsbai, Kinderball). Ilyenkor (esetünkben 1760. január 24-én) a gyerekeken kívül a felnőttek számára is szerveztek programot: először nagyszabású vacsorán, majd ezt követően éjfélig tartó táncos bálon vehettek részt.73 Jelentősebb udvari ünnepségek alkalmával fényes udvari bált rendeztek, amely nem álarcosbál volt, hanem szigorú szabályok szerint megrendezett társadalmi esemény. A Bal paré vagy Bal en ceremonie (a francia királyi udvarból származó Grand bal du roi mintájára, 1669) inkább abszolutista ceremóniájáról, nem pedig a könnyed udvari szórakozásról volt híres. A részvétel az ilyen udvari bálokon kötelező volt, a meghívó szinte katonai „behívónak" számított.74 Alberték bécsi látogatásaik során 1760. május 13-án vettek részt ilyen formális rendezvényen, amelyet Mária Terézia születésnapján tartottak, és amelyre a külországok követei és hitveseik, valamint a legelőkelőbbek voltak hivatalosak.7 5 Ε meghívásokat természetesen nem illett visszautasítani, így nem meglepő, ha Kelemen (levele tanúsága szerint) 1760. január 14. és 21. között naponta átlag négy-öt órát aludt, és csak ritka esetben ennél többet, mintegy hat órát. Napjaik zsúfoltak voltak, egyik program követte a másikat: január 20-án például Joseph Friedrich Sachsen-Hildbourghausen herceg által az ő tiszteletükre rendezett vacsora és koncert után színházba mentek, majd onnan egyenesen Torre Palma grófnak, a spanyol követnek a palotájába. A III. Károly spanyol király tiszteletére adott bált Albert nyitotta meg a velencei követ feleségével, ahol haj-71 ÖStA HHStA ZP Bd. 28. fol. 231r. 1762. febr. 7. 72 Schnitzer, C.: Höfische Maskeraden i. m. 256-257. Khevenhüller naplójában több alkalommal említ hasonló bálokat, amelyeket általában abban az épületben (a Mehlgrubenen) rendeztek, ahol Alberték szálláshelye volt. 73 ÖStA HHStA ZP Bd. 27. fol. 227r-v. 1760. jan. 24.; SHStA Dresden, GK Loc. 3338. „Journaux du séjour...", fol. 28v. Flemming jelentése, Bécs, 1760. jan. 23. 74 Schnitzer, C.: Höfische Maskeraden i. m. 258. Dominóbálokat, vagyis jelmezbálokat nem csak az udvarban, hanem más főnemeseknél is rendeztek. Khevenhüller-Metsch, R.-Schlitter, H.: Aus der Zeit Maria Theresias i. m. passim. 75 ÖStA HHStA ZP Bd. 27. fol. 259r. 1760. máj. 13.; SHStA Dresden, GK Loc. 2933. Vol. Xllb. „Le Comte de Flemming...". fol. 200r. Flemming jelentése, Bécs, 1760. máj. 10.
