Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában a 16. században: Dudith András és Zsámboky János (II. rész) 1131
1146 ALMÁSI GÁBOR alkancellár kegyeinek megszerzéséért. Kurtz, Weberhez hasonlóan, botanikus kertet tartott fenn, és ennek érdekében a híres botanikustól, Carolus Clusiustól szerezte be a növényritkaságokat, továbbá patronálta az udvari karmestert, Philippe de Monte-t, és élénken érdeklődött Rudolf udvarának fő tudományága, a csillagászat iránt.253 Dudith megpróbálta felhasználni a közös érdeklődési terülteteket a kapcsolat létrehozására, ezért barátai révén igyekezett megismerni Kurtz matematikai eszközeit és értekezéseit.254 Értelemszerűen az alacsonyabb rangú Zsámboky nagyobb hangsúlyt fektetett patrónusi kapcsolatainak ápolására, mint Dudith. Kapcsolatépítésének egyik legfőbb dokumentuma emblémakönyvének alaposan kibővített második kiadása, melyet két évvel bécsi letelepedése után jelentetett meg.25 5 Most még inkább, mint korábban, az Emblemata udvari karrierje egyengetésének eszközévé vált. A humanista filológus és költő az új versek közül 32 emblémát dedikált különböző híres vagy befolyásos embernek, akik közül 13 volt udvarnok. A már eddig említett patrónusok mellett a címzettek között volt Zermegh János, a Magyar Kamarának dolgozó történetíró, a császári titkárok, Wolfgang Haller és a később befolyásossá váló Johann Andreas von Schwambach, az udvari adminisztráció legfelsőbb szintjén dolgozó udvari kamarás, Johann Khevenhüller, a már említett Leonard (IV) von Harrach, az arckép és római feliratgyűjteményéről híres tanácsos, Hieronymus Beck von Leopoldsdorf, a Titkos Tanács elnöke Philip von Winneberg.256 Közülük nem egynek Zsámboky később valamelyik komolyabb kiadványát dedikálta. Philip von Winnebergnek például Aristainetos görög nyelvű Erotikus leveleit ajánlotta „nem mintha az ő kora és méltósága ezt a témát igényelné", hanem az antikvitásért való rajongása végett.257 Apomasar szintén görög nyelvű álmoskönyvének címzettje Hieronymus Beck volt, aki keleti utazásai során meggyőződhetett róla, hogy milyen sok különböző vélemény megfér egymás mellett, amire ez a mű is egy újabb példa - állította az előszó.258 A császár szolgálata nem zárta ki, hogy az udvarnokok a császári család több tagjával (sőt rivális fejedelmi családokkal) egyszerre létesítsenek patrónusi kapcsolatot, mint ahogy korábban Ferdinánd és Miksa szolgálatára is egyszerre törekedett Zsámboky és Dudith. A lengyel követet bensőséges viszony 253 Evans: Rudolf II and His World, i. m. 191 és 120, 1. jegyzet. 254 Lásd Daniel Princiushoz írt levelét: SB R 253, n' 44, ff. 21v-22v . (1584. július 27.); Tadeás Hájeknek: UB ms. a 13, n' 72, ff. 110v -lll', n" 80, f. 121v -122v , n° 101, ff. 149v -150r (1584. márc. 22, 1585. dec. 20, 1588. szept. 27); Peter Monaunak: BR, ms. 19306, cah. 32, n' 53 (1584. aug. 24.), és lásd Dudith petícióját Jacob Kurtzhoz sanyargatott helyzetében: ÖStA HHStA Polen I. 41, April 1588, ff. 78r", 79*. (1588. ápr. 12.) 255 Sambucus, J.: Emblemata, Cum Aliquot Nummis Antiqui Opens. Antverpiae, 1566. 256 Beckre vonatkozóan lásd Heinz, G.: Das Porträtbuch des Hieronymus Beck von Leopoldsdorf. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien 71 (1975), 165-311. Lapidáriumáról Trenkler: Wolfgang Lazius, i. m. 192. 267 Aristainetos: Epistolai erotikái. Antverpiae, 1566. f. Av. 258 Apomasar: Apotelesmata sive de significatis et eventis insomniorum, ex Indorum, Persarum, Hegyptiorumque disciplina. Depromtus ex Io. Sambuci V C. bibliotheca liber, Ιο. Leunclatio interprete. Frankofurti, 1577. Ugyan az előszó szerzője a humanista Johann Leunclavius volt, Beckre Zsámboky hívta fel figyelmét.
