Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában a 16. században: Dudith András és Zsámboky János (II. rész) 1131

KÖZLEMÉNYEK Almási Gábor KÉT MAGYARORSZÁGI HUMANISTA A CSÁSZÁRI UD­VAR SZOLGÁLATÁBAN: DUDITH ANDRÁS (1533-1589) ÉS ZSÁMBOKY JÁNOS (1531-1584) II. rész Válság Dudith András és Zsámboky János udvari pályafutásának egyaránt voltak nehezebb, válságosabb szakaszai. Dudith életében a házassága után beállt krí­zisről a történetírás keveset szól. Általános történészi vélekedés, hogy Dudith és a császár közötti „közös szellemiségnek" köszönhető, hogy a lengyel követ megmarad a császár bizalmában.18 1 Ezzel szemben a történetírás Zsámboky életében határozottan válságról és hanyatlásról beszél, melyet általában két té­nyezőhöz kötnek a kutatók: életének ahhoz a csalódásához, hogy a könyvtárosi pozíciót elorrozta előle a németalföldi származású Hugo Blotius, valamint kéz­irat-gyűjteményének eladásához, melyet az anyagi lesüllyedés legnyilvánva­lóbb jeleként értelmeznek.182 A válságok ellenére azonban a nagyobb nyilvános-181 Ezt legutóbb Szabó András is megerősíti: „Az egyik felekezethez sem csatlakozó humanista Dudithot és a protestánsokkal szimpatizáló Miksát összekötötte a közös szellemiség is. Ez tette le­hetővé, hogy az egyházzal szakító majd megnősülő püspök annak ellenére, hogy a pápa kiközösítet­te, s a hithű katolikusok számára nemkívánatos személlyé vált, megmaradhasson ilyen bizalmi poszton." Szabó: Humanista vagy diplomata, i. m. 17. 182 Gerstinger: Johannes Sambucus als Handschriftensammler, i. m. 285; Gulyás: Sámboky Já­nos könyvtára, i. m. 27-28. Bálint-Nagy: Der weltberühmte Historicus, 173; Visser: Joannes Sam­bucus and the Learned Image, i. m. ch. 1. Különösen Bálint-Nagy túloz, az alábbi idézet szinte minden állítását cáfolni lehet: „Sámboky ... elkölti gazdag polgári családból származó felesége va­gyonát, elszegényedik. A császári udvar pompájában sütkérező magyar tudós a nyomorral küzd, amiért fájó szívvel kénytelen megválni könyvtárától, amelyre a császári udvar szemet vetett ... eredménytelen harca, amelyet fizetése folyósításáért és az eladott könyvek árának kifizetéséért folytatott, felőrölték munkában kimerült szervezetét és ... nemsokára fiatalon, 53 éves korában meghalt." Uő.: Sámboky János (1531-1584) orvosi működéséről, i. m. 409-410. Hasonló szellemben fogant, bár némileg több igazságtartalommal bír Zsámboky eddigi legkomolyabb monográfusának, Ján Vantuchnak az összefoglalása: „...die ersten Jahre seines Wiener Aufenthaltes stehen im Zei­chen seines Optimismus, wenngleich er die Stellung eines kaiserlichen Geschichtsschreibers ge­wiss nur als Interimslösung betrachtet haben muss. ... Die Ernennung des H. Blotius zum kaiser­lichen Bibliothekar traf Sambucus schmerzlich, denn sie bedeutete das Ende seiner Hoffnungen auf eine Erweiterung seiner Verlegertätigkeit oder zumindest auf deren Legalisierung. Im dama­ligen Wien erschien diese humanistische Aktivität eines Mannes, der in erster Linie Geschichts­schreiber zu sein hatte, eher als eine überspannte Nebentätigkeit, die in krassem Wiederspruch zur realen Position des Hofes, der Stadt und des Reiches stand. Das ist der Grund, warum gegen Ende der siebzig Jahre Sambucus' schöpferische Kräfte erschlafften. Dazu trug auch noch eine schleppende finanzialle Krise bei, die Sambucus schlisslich zwingt, die in seinem Besitz befind­lichen griechischen und lateinischen Manuskripte ... zu veräussern." Vantuch: Ján Sambucus, i. m. 245. A szegényen meghaló, vagyonát a tudományra elköltő humanista képét festette meg már

Next

/
Oldalképek
Tartalom