Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105
1108 OLGA KHAVANOVA ire,1 6 a Habsburgok mint magyar királyok csak 1751-ben éltek először ezzel a jogukkal. Az oktatás teréziánus reformja nem volt előre mindben megtervezett és következetesen végrehajtott intézkedés-sorozat. Az első pillanatra egymással össze nem függőnek tűnő intézkedések utólag visszatekintve ugyanakkor egymáshoz kapcsolódó, logikus események láncolatát alkotják. A császári székvárosban megnyitott első lovagi akadémiák és az őket utánzó nemesi konviktusok (mindenek előtt a bécsi Teréziánum,1 7 a Szavoyai Akadémia,1 8 a gróf Löwenburg-féle konviktus1 9 stb.) tanulmányi szabályzatai lehetővé tették a bécsi udvar számára, hogy ellenőrizhesse a tanterv összeállítását, bekapcsolódjon az igazgatás és a finanszírozás optimális formáinak keresésébe, és befolyása legyen a királyi ösztöndíjak adományozásának mechanizmusára. Az a fajta iskolaszemlélet, hogy az iskola az állam számára később hasznossá váló polgárok nevelőintézete, arra késztette a hatalmat, hogy fokozottabban figyeljen az oktatás tartalmára és céljaira, és törekedjen annak egységesítésére a monarchia egész területén. A 18. század hatvanas éveitől kezdve a bécsi és a nagyszombati egyetemen, a szenei2 0 és a varasdi2 1 politikai-gazdasági kollégiumban, a váci Terézia-kollégiumban2 2 és a fiatal nemesség számára szolgáló más oktatási központokban a leendő királyi és vármegyei tisztviselők a közigazgatás, a gazdaság és a pénzügyek alapjaival ismerkedtek a Joseph von Sonnenfels által kifejezetten erre a célra írt tankönyv alapján.23 A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása és vagyonának szekularizációja lehetővé tette Mária Terézia számára, hogy nagyszabású iskolareformot hajtson végre, amely arra irányult, hogy rendszerezzék és egységesítsék az oktatás tartalmát, biztosítsák az oktatás egyes szintjeinek fo-16 Magyar törvénytár. (Corpus Juris Hungarici.) 1526-1608. évi törvényezikkek. Magyarázó jegyzetekkel kiséri Márkus Dezső. Budapest 1899. 226-227. 17 A Teréziánum történetére: Theodor Cicalek: Beiträge zur Geschichte des Theresianums. Wien 1872; Johann Schwarz: Geschichte der k. k. Theresianischen Akademie von ihrer Gründung bis zum Curatorium Sr Excellenz Anton Ritter von Schmerling, 1746-1865. Wien 1890; Uő: Die niederen und höheren Studien an der k. k. Theresianischen Akademie in Wien. I—II. Jahresbericht über das Gymnasium an der k. k. Theresianischen Akademie. Wien 1903-1904; Eugen Guglia: Das Theresianum in Wien. Wien 1912. A magyar történészek közül H. Balázs Éva — aki felhívta figyelmemet a bécsi Teréziánumra, amit neki ezúton is tisztelettel köszönök — többször hangsúlyozta ennek az elitiskolának a szerepét a magyar nemesség nevelésében. L. például Ενα H. Balázs·. Hungary and the Habsburgs, 1765-1800. An Experiment in Enlightened Absolutism. Budapest 1997. 45. 18 Johann Schwarz: Geschichte der Savoy'schen Ritter-Akademie in Wien vom Jahre 1746 bis 1778. Wien 1897. 19 Anton Brendler·. Das Wirken Ρ Ρ: Piaristen seit Ansiedelung in Wien im Collegium in der Josefstadt, zu St. Thekla auf der Wienden und im Löwenburgischen Convicte. Wien 1896; Olga Khavanova: Longing for Modern Education or Desire of Social Prestige? Hungarian Nobles in Vienna, 1750s-1780s. In: Hatalom és kultúra. Az V Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.) előadásai. Szerk. Jankovics József-Nyerges Judit. II. köt. Budapest 2004. 918-925. 20 Hegyi Ferenc·. A Szenei Collegium Oeconomikum, 1763-1776-1780. Irodalmi Szemle (Pozsony) 1983. 26. sz. 531-554. 21 Vladimir Bayer: Politicko-kameralni studij u Hrvatskoj u XVIII stoljecu (1769-1776). Zbornik Pravnog fakulteta u Zagrebu 17. (1967: 2. br.) 208-234. 22 Kisparti János: A Váci Theresianum története. Vác 1914. 23 Joseph von Sonnenfels·. Grundsätze der Policey, Handlung und Finanz Wissenschaft. Wien 1762.
