Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065

ORVOSI TUDOMÁNYOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1067 biográfiák, vagy egy-egy város, település egészségügyi viszonyait helytörténetjelleggel tárgyaló munkák, a hazai orvosértelmiség rétegszerű, átfogó kutatását, beleértve a másik oldal, vagyis az orvos szolgáltatásait igénybe vevő páciensi kör elvárásainak feltárását azonban a magyar orvos- és társadalomtörténeti kutatások mindezidáig figyelmen kívül hagyták.4 Gyógyítók és gyógymódok - sokszínű „egészségügyi piac" a 18. századi Magyarországon A 18. században működő orvosok tevékenységének, társadalmi felemelkedésének megértéséhez fontos magunk előtt látni azt a sokszínű, sokszereplős „egészségügyi piacot", melynek ők maguk is részei voltak (2. táblázat). A munkamegosztás, amely gyakorlatilag a középkor óta Európa-szerte a tanult orvosokat a gyógyítók többi rétegétől megkülönböztette, tárgyalt korszakunk végéig meghatározó. A tanult orvosok szerepe a konkrét, gyakorlati gyógyászatban az ún. cura internára, a betegségek belső, összetett gyógynövényalapú készítményekkel (composita) történő kezelésére és életmódtanácsadásra korlátozódott. Nem foglalkoztak a mai sebészet körébe tartozó esetekkel, nagyobb műtéti beavatkozásokat sem végeztek. A cura externát, vagyis betegségek külsődleges kezelését a többi gyógyító, hivatalosan vagy nem hivatalosan működő specialista végezte, akik egyösszetevős egyszerű gyógyszereket (simplicia) is elrendelhettek. Ezt a rendet rögzítette a Habsburg birodalom valamennyi területére, így Magyarországra is érvényes, Mária Terézia által 1770-ben kiadott egészségügyi normatíva (Sanitätsnormativ) is: „(...) a sebészeknek és a gyógyszerék-Mittelalters und der frühen Neuzeit. Internationales Round-Table-Gespräch Krems an der Donau 7. Oktober 1996. Wien 1997. 39-53. A kutatások legújabb szempontrendszerét, az egyes gyógyító rétegek által képviselt tudásanyag elsajátításának, alkalmazásának és nem utolsó sorban a laikus paciensi körben történő terjesztésének módját, intézményeit és eszköztárát két nagyszabású tanulmánykötetben megjelent írások tárgyalják, 1. Eva Labouvie: Individuelle Körper. Zur Selbstwahrnehmung mit «Haut und Haar.. In: Entdeckung des Ich. Die Geschichte der Individualisierung vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Hrsg. Richard van Dülmen. Köln-Weimar-Wien 2001.; Michael Stolberg·. Frühneuzeitliche Heilkunst und ärztliche Autorität. In: Macht des Wissens. Die Entstehung der modernen Wissensgesellschaft. Hrsg. Richard van Dülmen-Sina Rauschenbach. Köln-Weimar-Wien 2004. 111-130.; Silvia Serena Tschopp: Popularisierung gelehrten Wissens im 18. Jahrhundert. Institutionen und Medien. In: Uo. 469-490.; Bettina Wahrig·. Globale Strategien und lokale Taktiken. Ärzte zwischen Macht und Wissenschaft 1750-1850. In: Uo. 655-680. 4 Fontos kiemelni egy biográfiát és egy monografikus feldolgozást: az irodalomtörténész Sükösd Mihály kiváló Weszprémi életrajzát és az erdélyi orvostörténész Spielmann József 16-19. századi erdélyi orvosokról szóló kötetét: Sükösd Mihály. Tudós Weszprémi István: Arckép a magyar felvilágosodás történetéből. Budapest 1958. és Spielmann József: A közjó szolgálatában. Bukarest 1976. Újabban Deáky Zita: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban (Budapest 2002.) című könyvében történeti-néprajzi szempontból igen szemléletesen mutatja be a 18-20. században nyomtatásban megjelent orvosi szak- és felvilágosító jellegű írások nyomán a korszak egészségről-betegségről alkotott elképzelésit. Ugyancsak Deáky Zita szerkesztésében kerültek kiadásra a 18-19. századi jelentősebb felső-magyarországi orvosi topográfiák: Felső-magyarországi orvosi helyiratok. Történeti-néprajzi források a 18-19. századból. Szerk. Deáky Zita. Budapest 2004. Orvostörténészek kisebb tanulmányokban foglalkoztak a nagyszombati orvosi kar működésével, 1. például Duka-Zólyomi Norbertnek és Schultheisz Emilnek az Orvostörténeti Közleményekben az 1960-as évektől megjelent írásait. Újabban Sági Erzsébet gyógyszerész-orvostörténész Weza Gáborról, Magyarország első országos főorvosáról (protomedikus regni) jelentetett meg egy rövidebb tanulmányt: Sági Erzsébet·. Weza Gábornak, Magyarország első protomedikusának élete és munkássága. Orvostörténeti Közlemények 178-181. (2002) 157-166.