Századok – 2005
KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025
KISEBB CIKKEK 1033 akkor a tévedés lehetőségét teljes joggal kellene tekintetbe venni. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy az egykori Fugger-faktor hajdani jegyzeteit felhasználva állította össze,49 rendezgette5 0 írását. A „kínos lelkiismeretességű"5 1 Dernschwam nemcsak gyakorlati ismeretei és nagy tapasztalata révén válhatott a körmöci verde52 vezető tisztségviselőjévé, hanem a — kor szintjén álló — alapos elméleti felkészültség is feltételezhető róla. Minden bizonnyal jól ismerte Agricola alapvető művét, amelyik több példányban5 3 volt meg — a maga korában — ritka gazdagságú könyvtárában. A ma már csaknem teljesen feledésbe merült — azonban Agricola munkásságát évtizedekkel megelőző, a 16. század éremtani irodalma csú! Szerk.: Torbágyi Melinda, [hely és év nélkül; Budapest, 2002.] 75-76. Megjegyzendő, hogy Dernschwam +4, illetve -4 dénáros tűrési határral adta meg a 416 dénáros pénzlábat: „Bey König Uladislaus Zeiten, die die Herrn Thurzo und Fugger die Cammer Kremnitz gehabt; haben sollen 416 Ungrische Pfennig auf ein Ung. Marek gehen, und fur das Plus und minus 4 denari erlaubt gewesen, ..." DernschwamlEngel: 207., vö.: Dernschwam/Tardy: 130-131. A pénzlábra és a pénzverés mikéntjére nézve Dernschwam/Thurnsewamb adatait és leírásait — „Feljegyzéseinek hitelt lehet adni." értékeléssel — Huszár Lajos ugyancsak hasznosította. Huszár: A budai pénzverés 105-108., illetve 107. Dernschwam feljegyzései a legújabb pénztörténeti irodalomban is helyet kaptak, pl. a pénzverés mikéntjére nézve: V Székely György: II. Ulászló körmöcbányai dénárai. A numizmatika és a társtudományok IV Konferencia Esztergomban, 1999. október 1-3. Szerk.: Torbágyi Melinda, [hely és év nélkül; Budapest, 2002.] 106., illetve a pénzlábra és a pénzverésre is Ratkos kiadását hasznosítva: Gyöngyössy Márton: Pénzgazdálkodás és monetáris politika a késő középkori Magyarországon. Budapest 2003. 175-176. 49 „Collationirt Hans Thurschwamb sein eigene Hand." - olvasható a 18. század végén kiadott másolatban: Engel: 209.; illetve „Hanuß Thurinschwan, m. p. (Colletionirt)." Ratkos: 473. 50 Ha az elöljáróság .valószínűleg a besztercebányai városi tanács felkérésére írta" ... csán5 4 álló — Budé (Budaeus = Guillaume Budé) művének ugyancsak több kiadására55 tett szert Dernschwam, miként erről — eredetileg saját kézzel írott — katalógusa5 6 tanúskodik. Az antik pénzek átszámításának nehézségeit felismerő és a magyar aranyforint kiválóságának5 tudatában lévő Dürer-kortárs, Willibald Pirckheimer — Pirkheimerus Bilibaldus — műve58 ugyancsak gazdagította Dernschwam könyvtárát. Hans Dernschwam számadásai rendkívüli gondosságra vallanak. Amennyiben számszaki hibára bukkan, illetve számszaki hibát vél felfedezni bennük az olvasó, ajánlatos művének kritikai kiadását fellapoznia. Meg kell győződnie arról, hogy a valótlannak tűnő állítás, illetve a hiányos meg memoárját (vö.: Hermann Zsuzsanna: Hans Dernschwam könyvei között. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IV Budapest 1968. 168.), akkor a szokottnál is nagyobb gondot fordíthatott a számszerűségekre. 61 Babinger: XXXVII. 52 Babinger. XXXVII. 53 Berlász: Die Bibliothek Dernschwam, passim. 54 „An deren Spitze stehen die Werke De asse et partibus eius ... des gelehrten Franzosen Wilhelm Budé oder Budaeus Γ 1467, t 1540/, ..." A.(rnold) Luschin von Ebengreuth: Allgemeine Münzkunde und Geldgeschichte des Mittelaters und der neueren Zeit. Darmstadt 1976. 9. 55 Budé — számos, több mint 20 kiadást megért — műve eredetileg Velencében jelent meg 1514-ben. Luschin von Ebengreuth: 11. 56 Budé műve első ízben a 44/6785 sz. alatt fordul elő a katalógusban, vö.: Berlász: 14. 57 Pirckheimer 1528-ban írta munkáját, amely 1530-ban jelent meg. Nem az eredeti műre, hanem a későbbi kiadások egyikére hivatkozom: Opera Bilibaldi Pirckheimeri ... Melchior Goldast: Catholicon rei monetariae... Frankfurt 1620. 223-224., 311., illetve Luschin von Ebengreuth: 9-10. 58 „Item De Valore Numismatum priscorum secundum monetam Norenbergensem, autore Bilibaldo Pirkheimero." 17/7124. sz., vö.: Berlász: 141., et passim.
