Századok – 2005
KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025
1030 KISEBB CIKKEK Az árfolyamok feltárása, ismerete és figyelembevétele természetesen nemcsak a számadások valós, illetve valótlan elemeinek elkülönítése, a források mennyiségi vetületeinek helyes értelmezése szempontjából fontos. Egyes források keletkezési idejének megállapításához, illetve közelebbi behatárolásához ugyancsak támpontot nyújthatnak a pénzértékviszonyok. Hans Derschwam gyakran idézett emlékiratát a szakirodalom elsöprő többsége az 1563. év termékének26 tekinti, holott nagy a valószínűsége annak, hogy Dernschwam 1563-ban csak elkezdte memoárjának írását, amelyen azután — az évtized vége felé bekövetkezett — haláláig2 7 dolgozhatott. Mire alapozom vélekedésemet? Arra, hogy többek között az alábbi — jelen időben, s nem elbeszélő múltban írott és korrekciót kívánó — mondat is olvasható Dernschwam emlékiratának magyar nyelvű fordításban: „A lengyelek az aranyforintért és a tallérért ugyanis felárat adnak és kiviszik Lengyelországba, ahol az aranyforint árfolyama ötvenhárom lengyel forint. Ezáltal az értékpénz kikerül az országból, és a csekély értékű váltópénz marad az országban. "2 8 Ε mondat pénztörténeti jelentőségére az osztrák numizmatika klasszikusa már korábban29 rámutatott, de nem utalt számszerűségének tarthatatlan voltára! Dernschwam ugyanis semmiképpen sem vethette papírra azt, hogy Lengyelországban „... az aranyforint árfolyama ötvenhárom lengyel forint." Jelen esetben szó sincs fordítási hibáról, mert a magyar változat tökéletesen egyezik a német mondat kiemelt részével, — „... gilt der Goldt-Gulden in Pohlen 53 Fl. Pohlnisch; ..."30 — amelyik számszaki szempontból szintén hibás! Olyan durva hibát tartalmaz, amelyet Hans Derschwam nem követhetett el. A Fuggerek magyarországi faktorának, a hazai és a külföldi pénzértékek, az árfolyamok alapos ismerőjének, tisztában kellett lennie azzal, hogy lengyel földön az aranyforintot nem 53 lengyel forintban, hanem 53 lengyel garasban számították. A különbség nem lebecsülendő, ugyanis 1 lengyel számítási forintot mindig 30 lengyel garassal3 1 tekintettek egyenlőnek. A számítási forintot — Mariono Grimani, 1472-1605). Venezia 1907. II. 178-179. Természetesen Velencében ugyancsak jól ismerték a magyar dukát valós értékét, az egykorú kereskedelmi feljegyzések is tanúsítják ázsióját, vö.: Handelsbräuche des 16. Jahrhunderts. Das Meder'sche Handelsbuch und die Welser'sche Nachträge. Herausgegeben und eingeleitet von Hermann Kellenbenz. (Deutsche Handelsakten des Mittelaters und der Neuzeit. Bd. XV) Wiesbaden 1974. 60., et passim. 26 Extract der Beschreibung des Mitternhauß, im Neusohl gelegen, durch Hansen Thurnschwamb, der Herrn Fugger gewesen Factorem daselbst, samt anderm, was sich in der Krön Hungern zugetragen, geschrieben im Ein Thausend Fünfhundert drey und sechzigsten Jahr. Johann Christian Engel: Geschichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenländer. Erster TheiL Halle 1797. 190. 27 Babinger szerint 1568 végén már biztosan nem lehetett az élők sorában, mert 1569 februárjában a császári ki η as tál' 500 forintot utalványozott örökösének, aki az udvarnak engedte át Dernschwam könyvtárát. Dernschwam/Babinger: XXVII., vö. DernschwamlTardy: 56. 28 DernschwamlTardy: 130. 29 Dr. Günther Probszt: I. Zum ungarischen Münzwesen des 16. Jahrhunderts. Mitteilungen der Osterreichischen Numismatischen Gesellschaft VIII. (1953) 25. Probszt arra hívta fel a figyelmet, hogy „Hansen Thurnschwamb" munkáját pénztörténeti szempontból nem értékelték kellően; hivatkozott rá Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban. Budapest 1958. 107. 30 Dernschwam emlékiratának kivonata: Engel: i.m. 207. 31 Stanislaw Hoszowski: Les prix à Lwow (XVIe-XVIIe siècles). Paris 1954. 31.
