Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
A MIGRÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KUBA KAPCSOLATÁBAN 103 és jegyeket mutatott. Először is történelmi szempontból a kivándorlás túlnyomóan politikai okokra vezethető vissza, mivel a migrációs áramlatok inkább a politikai válsághelyzetekhez kapcsolódtak, mintsem a gazdasági válságokhoz. Másodszor, a kubai bevándorlók Floridában koncentrálódtak, mivel ez az állam van legközelebb hazájukhoz, és hasonló az éghajlata is. Harmadszor, a bevándorlók többsége a középosztály és a munkásosztály soraiból került ki. Negyedszer, a bevándorlók döntő többsége azzal a szándékkal hagyta el Kubát, hogy mihelyt javulnak a körülmények, azonnal vissza fog térni a hazájába, ezért amerikai tartózkodását ideiglenes állapotnak fogta fel.9 Az 1959 utáni migrációs áramlatban résztvevőknek azonban hasonló problémákkal kellett szembenézniük, mint azoknak a 19. századi elődeiknek, akik szintén évtizedeket töltöttek el száműzetésben. Mint ahogyan ezt Masud-Piloto is kifejti: „még a gyökeres politikai változások bekövetkezése esetén is kevéssé valószínű, hogy sokan térnének vissza Kubába. Bebizonyosodott, hogy a kubai menekültek legnagyobb ellensége az idő."1 0 Annak ellenére, hogy a Kubából érkező politikai menekültek befogadása nagy múltra tekint vissza az Egyesült Államokban, az 1959-es forradalom előtt nem öltött tömeges méreteket a kubai bevándorlás. Ezután viszont négy évtizeden keresztül több mint 1 millió bevándorló érkezett csak az USA-ba.1 1 2000-ben hozzávetőlegesen 1 242 000 kubai származású amerikai állampolgár élt az Egyesült Államokban, akiknek több mint 85 százaléka az 1959 utáni migrációs áramlattal vándorolt be az országba.1 2 A Castro-rendszer kritikusai gyakran hangsúlyozzák, hogy 1959 előtt Kuba valójában bevándorlási célország volt. A forradalom azonban olyan irányba fejlődött, hogy Kuba - történelme során először - a kivándorlók országává vált. A szigetről csónakon vagy összetákolt tutajon menekülő kivándorlók (balseros) tömeges megjelenése voltaképpen a Castro-rendszer terméke. 1959-et megelőzően, még a Batista-rezsim legmélyebb pontján is ismeretlen volt az efféle elkeseredett, tömeges kivándorlás.1 3 Az 1959 utáni időszakot jel-9 Masud-Piloto: i. m. 7.; Robert L. Bach-ot idézi Antonio Jorge - Raúl Moncarz: The Cuban Exodus: Political and Economic Motivations. In: The Caribbean Exodus. Ed. by Barry B. Levine. New York, Praeger, 1987. 109. A következő szerzők részletesen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a kubai migrációt elsősorban politikai vagy inkább gazdasági tényezők határozták-e meg: Pedraza: i. m. (Különösen 428-430.); Robert L. Bach: The Cuban Exodus: Political and Economic Motivations. In: The Caribbean Exodus. I. m. 107-109. 10 Masud-Piloto: i. m. 12. 11 1959 és 1998 között körülbelül 1 070 000 kubai bevándorló érkezett az Egyesült Államokba: 1959-1980 között több mint 790 ezer személy érkezett, majd 1981-1998 között több mint 280 ezer bevándorlót regisztrált az INS (Bevándorlási és Honosítási Hivatal). Számos kubai harmadik országon keresztül érkezett. Hozzávetőlegesen 200 ezer kubai kivándorló talált menedéket Európában, főként Spanyolországban, valamint Latin-Amerikában, akik közül később sokan az Egyesült Államok felé vették útjukat. Az adatok forrásaihoz ld. 12. lábjegyzet. 12 Az adatokat a szerző gyűjtötte és összesítette a következő források alapján: Jorge I. Domínguez.: Cooperating... I. m. 34.; Sergio Diaz-Briquets - Lisandro Pérez: Cuba: The Demography of Revolution. Washington, Population Reference Bureau. 36/1, April 1981. 26.; U.S. Department of Justice, Immigration and Naturalization Service: 1998 Statistical Yearbook of the U.S. Immigration and Naturalization Service. Table 2. (Immigration by Region and Selected Country of Last Residence, Fiscal Years 1820-1998.) http://www.ins.usdoj.gov/graphics/aboutins/statistics/98imm.pdf; U.S. Census Bureau: Census 2000. PHC-T-10. Hispanic or Latino Origin for the United States, Regions, Divisions, States, and for Puerto Rico: 2000. http://www.census.gov/population/www/cen2000/phc.10.html . Ld. még 45. lábjegyzet. 13 Robert A. Packenham: Cuba and the Soviet Union: What Kind of Dependency? In: Cuban Communism... I. m. 157., 160.; Carlos Alberto Montaner: The Cuban Revolution and Its Acolytes. In: Uo. 778-779. Montaner Fernando Bernai diplomatát idézi, aki úgy nyilatkozott, hogy amikor „ 1959-ben Ró-
