Századok – 2005
MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011
1012 MŰHELY dományköziség, a régióköziség és a nemzetköziség meghatározó tulajdonságaival útjára indított koncepció a világháború után háttérba szorult, majd részlegesen átalakult. Megcsappant vonzereje, Németországban évtizedeken át csak helyenként és időnként nyilvánult meg olyan tudománytörténeti indíttatású tervezgetésekben, amelyek eredeti szakmai célkitűzéseinek korszerűsített alakú felelevenítését latolgatták.2 Eközben egykori megalapozásának a helyszínétől keletre egy hangsúlyosan Magyarország-, illetve magyarságközpontú, a nyelv-, irodalom-és néprajztudományt, valamint a magyar kultúra más nemzetiségűek felé való terjesztését kidomborító, a magyarországi rendszerváltozást követően a nemzetpolitikai gyakorlatiasság kívánalmát is befogadó változata kezdett kialakulni. Ez ma főleg magyarországi és magyar kisebbségi szakkörökben figyelhető meg.1 Ha következésképpen helyes megkülönböztetni egy inkább nyugati és egy inkább magyarországi, illetve magyar hungarológiai felfogástípust,4 akkor a MMI a nyugatit képviseli, de nem azért, mivel Bajorország fővárosában székel, hanem mivel 1962. évi megalakulása óta egy széles feladatrendszer hagyományvonalán működik. Eszmei vezérelve, hogy a magyar államra és nemzetre egyrészt mindig közelebbi vagy távolabbi szomszédjai felől is, másrészt sosem csak egyetlen értékelési nézőpontból tekintsen. Vezetői és munkatársai — lett légyenek magyarok vagy más nemzetiségűek — tudatában voltak és vannak a külső szemszög és a módszertani sokszínűség hasznának.5 Ám ha a Magyarország- és magyarság-tanulmányok túl kívánnak lépni a Kárpát-medencét és a környező térségeket átszelő területi választóvonalakon éppúgy, mint egyes tudományágak korlátain, akkor forrásaikból természetszerűen á^első szemlélés módozatait is ki kell fejleszteniük a magyar nemzeti emlékezetből. Ebből a koncepcionális önmeghatározásból következik, hogy a kutatási és felsőoktatási terveknek különböző kiindulópontokból, többféle módszerrel és egymást váltogató célterületeken kell megvalósulniuk. A hungarológia ezen igényekkel egy háromszorosan kitágított látóhatárral vértezi fel magát, amely nélkül nem léphet az inráti háromszög (Carl Heinrich Becker, Klebelsberg Kunó, Gragger Róbert és a hungarológia megszületése). Hungarológia 2 (2000) 3. sz. 99-120; Uő: A magyar tudomány otthona Berlinben. A berlini egyetem Magyar Intézete és könyvtára 1916-1945. In: Fata libelli. A nyolcvanéves Borsa Gedeon köszöntésére írták barátai és tanítványai. Budapest, 2003. 363-377. 2 Fischer, Holger·. Stand und Aufgaben einer interdisziplinären Landeskunde Ungarns im Rahmen der Finno-Ugristik. Hungarian Studies 1 (1985). 234-255; Nehring, Karl: Hungarológia Németországban. In: Hungarológiai oktatás régen és ma. Szerk. M. Róna Judit. Budapest, 1983. 87-91; K. Lengyel, Zsolt: Hungarologie und Ungarn-Bild in Deutschland. Politische, methodische und organisatorische Probleme nach 1990. In: Das Ungarnbild in Deutschland und das Deutschlandbild in Ungarn. Materialien des wissenschaftlichen Symposiums am 26. und 27. Mai 1995 in Hamburg. Hrsg. Fischer, Holger. München, 1996. 75-95. Vö. Kornya László: A hungarológia oktatásának lehetőségei a berlini Humboldt Egyetemen folyó fordító- és tolmácsképzés keretében. In: Hungarológiai oktatás... i. m. 97-101. 3 Hungarológiai oktatás... i. m.; Görömbei András: A magyarságtudomány útkeresései. In: Uő.: Irodalom és nemzeti önismeret. Budapest, 2003. 24^14; Fischer, Holger: Hungarologie - Entwicklungen, Probleme, Perspektiven. In: Hatalom és kultúra. Plenáris előadások & Kerekasztal vitaindítók. V Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.). Szerk. Lahdelma, Tuomo - Jankovics József - Nyerges Judit - Laihonen, Petteri. Jyväskylä, 2002. 61-83. 4 Fischer, Holger: Entwicklungen und Probleme der Hungarologie in Deutschland. Ungarn-Jahrbuch 26 (2002/2003). 239-252, itt 240. 5 Κ. Lengyel, Zsolt: Von der Porta Speciosa zur Wölfin von Klausenburg. Eine thematische Geschichte des Ungarischen Instituts München 1962-2002. Ungarn-Jahrbuch 26 (2002/2003). 301-340.
