Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
Szabó Eva Eszter: A MIGRÁCIÓ SZEREPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KUBA KAPCSOLATÁBAN Habár az 1959-es forradalmat megelőzően az Egyesült Államokba irányuló kubai migráció soha nem öltött olyan tömeges méreteket, mint a forradalom győzelme óta, az „Antillák gyöngyéről" érkező bevándorlók már jóval az USA és Kuba közös migrációtörténetének e meghatározó esztendeje előtt is jelen voltak az „északi kolosszus" területén.1 A kubai szivargyártók már az 1830-as években áthelyezték tevékenységüket a floridai Key West-be 2 abban a reményben, hogy így elkerülhetik a magas amerikai vámterheket, és létrehoztak egy kisebb kubai közösséget a városban. Ezt követően az 1868 októberében kezdődő első függetlenségi háború — más néven a tízéves háború (1868- 1878) — hatására kezdtek el nagyobb számban érkezni a pusztítás elől menekülő és az országuk felszabadításához támogatást kereső kubaiak.3 A Key West-ben letelepedett és most egyre növekvő kubai közösségben mély politikai és emberi szolidaritás alakult ki mind a Kubában harcoló forradalmárok, mind pedig az újonnan érkező bevándorlók iránt. Ε bevándorlási hullám újabb lendületet kapott a második függetlenségi háború (1895-1898) idején. 1868 és 1898 között a politikai száműzetést választó kubaiak Florida állam egyre több pontján telepedtek le, és ezek a közösségek4 több tízezer dollárral támogatták a New York-i forradalmi juntát, illetve a José Marti által alapított Kubai Forradalmi Pártot. Amint azt a kubai-amerikai történész, 1 A korai migráció részleteivel kapcsolatban Id. Gerald Ε. Poyo: Key West and the Cuban Ten-Year War. Florida Historical Quarterly, January 1979. 289-307.; Louis A Pérez, Jr.: Cubans in Tampa: From Exiles to immigrants. Florida Historical Quarterly, October 1978. 129-140.; Fernando Portoundo del Prado: História de Cuba. Havana, 1957.; Sara Z. Poggio: Cuba. In: Encyclopedia of American Immigration. Ed. by James Ciment. Armonk, Sharpe, 2000. 1111. Juan Gonzalez: Harvest of Empire: A History of Latinos in America. New York, Viking Penguin, 2000. 210. 2 Key West a Floridai-félszigettől, illetve Miamitól délnyugati irányban elnyúló Florida Keys szigetcsoport utolsó szigetén található, a Floridai-szorosban. Key West az Egyesült Államok legdélebbi városa, amely mintegy 120 kilométernyire fekszik Kuba partjaitól. Az idelátogató, honvágytól szenvedő vagy nosztalgiázó kubaiak gyakran látni vélik szeretett szülőföldjük partjait. 3 A becslések szerint 1869-re körülbelül 100 ezer kubai, azaz a népesség hozzávetőlegesen 10%-a menekült Kubából külföldre, főként az Egyesült Államokba. Ezek többsége olyan munkanélküli dohányipari munkás volt, aki a spanyol és kubai gyártók által Key West-ben és Tampában létrehozott dohánygyárakban talált munkát. Ezek a központok voltak az iparág legfontosabb fellegvárai New Orleans és New York mellett. Tampa, Key West és Havanna között rendszeres gőzhajójáratot indítottak el a kereskedelem és a munkaerő-ellátás biztosítása céljából. A 20. század elejére évente mintegy 50-100 ezer ember vette igénybe a járatot, olyan sokan, hogy a kubaiakat mentesítették mind az amerikai vámellenőrzési, mind pedig a bevándorlási eljárás alól. Ld. González: i. m. 110. részletesebben Gary G. Mormino - George E. Pozzetta: The Immigrant World of Ybor City: Italians and Their Latin Neighbors in Tampa, 1885-1985. Urbana, University of Illinois Press, 1987. 63-77. 4 Akkoriban a legfontosabb floridai közösségek Key West-ben, Tampában, Ocalában, St. Augustine-ben, Jacksonville-ben, West Palm Beach-ben, és Miamiban voltak megtalálhatóak.
