Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Kelenik József: Lazarus von Schwendi emlékiratai a török elleni védelmi rendszer magyarországi kiépítéséről (1576) 969
984 KELENIK JÓZSEF mány igencsak megfogyatkozott. A katonaság kevés és fízetetlen, az előírt létszámnak a fele hiányzik, vagy nincs rendesen felszerelve. A végházak nincsenek kiépítve, és éléssel és munícióval sincsenek ellátva. így még a legnagyobb veszedelem és szükség esetén sem lehetne felmentést, segítséget vagy több katonát kiküldeni. Ezért halaszthatatlanul szükséges a véghelyek biztosabb és jobb megtartására valamilyen eszközt és lehetőséget találni. A végek elrendezéséről és fenntartásáról Először, hogy a végek védelme és ellátása minél derekasabb legyen, mindent előre, jó rendben és időben elő kell készíteni, és el kell végezni, hogy ezáltal az alattvalók szíve s lelke is mind jobban felserkenhessen, hogy a hadi dolgokhoz így kedvet kapjanak, és azokban gyakorlatot szerezzenek. Ehhez az is mindenképp szükséges, hogy a védelmi rendtartást úgy, ahogyan azt az osztrák tartományokban elvégezték, igazán és szigorúan betartsák. Ezután az lenne a legtanácsosabb, hogy a véghelyeket szétosszák a szomszédos tartományok között, hogy így minden tartomány a neki jutó végekhez szolgáljon. Mindegyiküknek gondoskodnia kell arról, hogy - a katonák havi fizetésüket megkapják, - a várakat élelemmel és minden szükségessel ellássák, - a katonákat megmustrálják, és így mindig teljes létszámban a helyükön legyenek, - a szükséges építkezéseket, úgy ahogyan az Őfelsége előterjesztette és előírta, lefolytassák, - folyósítsák a költségeket, és a pénz elköltését felügyelve, minden a legmegfelelőbb módon menjen végbe, és ezáltal a felesleges kiadásoknak elejét vegyék. Ennek fejében minden tartománynak szabadságában álljon azt a pénzt, amelyet ilymódon Őfelségének átengednek, és a számukra kirendelt véghelyre fordítanak, a Birodalmi [értsd: Udvari] Kamara által rájuk kirótt adóból és kontribucióból levonnni, és visszatartani. Másodszor, a Német Lovagrend régtől fogva arra rendeltetett, és azért ajándékoztatott meg annyi bevétellel, hogy birtokait állandó őrségekkel ellátva, harcoljon a hitetlenek ellen. A rend tagjai azonban már régóta csak tétlenül üldögélnek otthon, és csak a gazdálkodással foglalkoznak. Ezért őket e szükségben, ezen általános veszély idején megreformálva, a magyar végekre kell áthelyezni.3 8 Kötelességükké kell tenni, hogy néhány különösen fontos magyar véghely oltalmazását és védelmét magukra vállalják. Mégpedig azon mód és rend szerint, mely szerint az itáliai lovagok Málta szigetét védelmezik. Jövedelmeiket meg lehetne emelni, úgy hogy a kolostorokból és más egyházi javakból — 38 A lovagrend áttelepítésének kísérletéről lásd Hans von Zwiedenecli-Südenhorst: Uber den Versuch einer Translation des Deutschen Ordens an die ungarische Grenze. Archiv für Österreichische Geschichte, 1878. 404—145., illetve Erben Wilhelm·. Die Frage der Heranziehung des Deutschen Ordens zur Vertheidigung der ungarischen Grenze. Archiv fur Österreichische Geschichte, 1894. 513-599. A kísérlet kudarcáról, a kezdeményezés elhalásáról újabban Nicklas, 1995. 163-165.