Századok – 2004

Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601

VEZETŐ MAGYAR DIPLOMATÁK A DUALIZMUS KORÁBAN 641 zérkar Balkán szakértője, így kerül ötvenévesen a cetinjei konzulátus majd a bel­grádi követség élére. A többiek valamennyien előírásos végzettséggel rendelkeznek. A 24 diplo­mata harmada Konzuli Akadémiát végzett és konzuli vizsgát tett; mégpedig — a történetírás általános hiedelmével szemben — nemcsak polgárok, bár kétségtelen, hogy a polgári háttérrel indulók számára lényegében a Konzuli Akadémia kínálta a diplomáciai karrier elindításának szinte kizárólagos lehetőségét.18 7 De Konzuli Akadémiát végzett Szapáry Lőrinc gróf, Szapáry Gyula miniszterelnök fia, aki számára persze nem okozott gondot, hogy a konzuli szolgálatból diplomáciaiba jusson. Története pontosan érzékelteti egyfelől a miniszterelnök fiának lehetősé­geit (ezen aligha lehet meglepődni), másrészt a konzuli és diplomáciai szolgálat nehezen áthágható társadalmi különbözőségét. Szapáry Lőrinc 1890 szeptemberében tette le a konzuli vizsgát és apja meg­említette a külügyminiszternek, örülne, ha Lőrinc némi konzuli gyakorlat után diplomáciai beosztást kapna. 1894 elején (mindössze három évi konzuláris tevé­kenység után) mód nyílik erre. Kálnoky azonban, mielőtt határozna, pontosan ismerni akarja a miniszterelnök papa véleményét „különösen a financiális mo­mentumot illetően, mely e részben elsősorban irányadó."18 8 „Amíg a konzuláris pályán ezen szempont tekintetbe alig jön, addig a diplomatákra nézve ez egy elkerülhetetlen sine qua non, Lőrinc jelenleg mint consuláris eleve 1100 forint fizetést húz, míg mint attasé, mely rangfokozatilag az eddig viselt állásánál egy fokkal magasabb, egy néhány éven át fizetést nem húzhatna. Kálnoky gróf mind­azonáltal már azon principiális szempontból is, hogy valakitől, akinek már meg­szabott fizetése van, azt elvenni nem méltányos, hajlandó módot találni arra nézve, hogy Lőrinc az átvétel után is a fent említett fizetést megtarthassa. Mindezek mellett tekintettel arra is, hogy a diplomáciai alkalmaztatásban Lőrincnek többszöri áthelyeztetése szolgálati érdekből esetleg elkerülhetetlen lesz, légy szíves az iránt nyilatkozni, illetőleg válaszodban azon előírt biztosítást nyúj­tani, hogy fiadnak az állásnak megfelelő megélhetéshez szükséges jövedelmet jut­tatni (a fennálló szabványokban 4000 forint évi jövedelem van mint minimum előírva) hajlandó vagy, mely esetben az átvétel eszközölhető lesz." Aligha szüksé­ges hosszabb magyarázatot fűzni ahhoz, mi volt a feltétele annak, hogy valaki 181 A nyolc konzuli vizsgát tett későbbi követből három valóban polgári családból jött: Kánia Kálmán jómódú soproni katolikus polgárcsaládból, Kolossá Ferenc Vasmegyéből, apja Szombathelyen ügyvéd, Wodianer Rudolf talán nem is igazán polgár. Apja Béla mérnökkari tisztként szolgált a szabadságharcban. A bukás után birtokot vásárolt Maglódon, ahol mintagazdaságot létesített. 1853-ban Pesten kereskedelmi irodát nyitott, gabonakereskedelemből gazdagodott meg. A kiegyezés után bajor, württenbergi, később német birodalmi konzul. 1869-ben maglódi előnévvel nemességet kapott. Természetes, hogy 1859-ben született fiát a Konzuli Akadémiára küldte. Azt is mondhatnánk, mag­lódi Wodiánar Rudolf magyar nemes ember volt, aki a családi tradíciónak megfelelően diplomáciai pályára lépett, csakhogy ez mégsem volna egészen igaz. Öt nemes ill. arisztokrata fiatal is konzuli vizsga után indult a pályán az 1880-90-es években. 188 Cziráky Béla osztályfőnök levele Kálnoky miniszter megbízásából a magyar miniszterelnök­höz 1894. február 19. HHStA., AR. Fach 4, Karton 338. Szapáry Gyula miniszterelnök válasza Czirákynak 1894. február 21. A levélváltás szokatlan módon magyar nyelven folyt, de minthogy valójában Szapáry Gyula hivatalos nyilatkozatot tett a külügyminisztérium számára, hogy biztosítani fogja fia megfelelő ellátását, levelének német fordítását is mellékeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom