Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
KORONÁZÁSI LAKOMÁK A 15-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1059 az I. világháború miatt szerényebb körülmények között, de még 1916 végén is megtartották. 6. Kitekintés a 19-20. századra: „magyarrá" váló ceremóniarend Az 1712 és 1916 közötti időszakban tartott királyi és királynéi bankettek bemutatására önálló feldolgozás hivatott. Ezt indokolja, hogy egyrészt a koroná1 zásokat 1830 után Pozsony helyett már Budán tartották,26 6 másrészt több olyan új magyar udvari intézmény (1690-ben Magyar Királyi Udvari Kancellária, 1760-ban a bécsi magyar nemesi testőrség, 1893-ban pedig a magyar udvarnagyi hivatal26 7 ) jött létre, amelyek megszervezésükben vagy lebonyolításukban szerepet játszottak. Végül nem feledhetjük, hogy az egész bécsi udvartartás ellátása is komoly modernizációt élt át, elsősorban az ún. Hofwirtschaftsamt és a Hofmobiliendepot létrehozásának köszönhetően, miközben a nemzetállamok születése és a polgárosodás időszakában a magyar rendi nemzet is óriási átalakuláson ment keresztül. Ennek ellenére talán mégsem érdektelen a korabeli beszámolók és az eddigi kutatási eredmények alapján röviden megvizsgálni, mi maradt a 17. század közepétől már írásban is egyre alaposabban rögzített asztali ceremóniarendből a két utolsó koronázási ebéd, Ferenc József 1867. június 8-án és IV Károly 1916. december 30-án tartott bankettje szertartásrendjében.268 266 1792. június 6-án, majd 10-én ugyanakkor a magyar rendek kérésére már a budai ferences (későbbi nevén helyőrségi) templomban volt I. Ferenc király és második felesége, Bourbon Mária Terézia szertartása is. Benda K.-Fügedi Ε.: A magyar korona 198-199., további forrásokra: Budapest történetének bibliográfiája. V köt. 1686-1950. Politika-Közigazgatás. Főszerk. Zoltán József. Szerk. Berza László. Bp. 1966. 34-35. 267 Fazekas István·. A budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi főudvarmesteri hivatal levéltárában. Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) 49. 268 1867: A magyar irodalomból (a teljesség igénye nélkül): Koronázási emlékkönyv. I. Ferencz József osztrák császárnak Pesten, június 8-kán Magyarország királyává koronáztatása emlékére. Pest 1867. elsősorban 7. és 15-16.; Koronázási Emlékkönyv dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József apostoli királyunk megkoronázásának 25-ödik évfordulója ünnepére. Szerk. Kovács Dénes-Sziklay János. Bp. [1892.] 71-72.; Forray T. : A magyar királyok 40-45.; Benda K.-Fügedi Ε.: A magyar korona 241.; újabban Basics Bea: Koronázások és koronaábrázolások. In: „Kard és koszorú" 111-112., valamint további bibliográfiai adatok: Budapest történetének bibliográfiája 35-36., vö. még bécsi források alapján I. Haslinger. Einige Beispiele 72-73. és Die öffentliche Tafel 169-171.: Nr. 61a-c.; 1916: A koronázás és a vele összefüggő ünnepségek. Összeáll, a koronázást előkészítő bizottság. Bp. 1916. 30-32.; Ábrányi Emil et alii: Koronázási Album. Bp. 1917. 122-131.; Bánffy Mik^s: Emlékeimből. Bp. 1943. (Bánffy Miklós munkái) 42-44.; A korona kilenc évszázada 335. (Kray István leírása); az esztergomi Prímási Levéltár forrásai alapján: Reisner Ferenc: Az utolsó magyar királykoronázás. In: Egyházak a változó világban. A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai Esztergom, 1991. május 29-31. Szerk. Bárdos István-Beke Margit. Esztergom 1992. 565-569., a lakomára 568.; Az utolsó magyar királykoronázás képei. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Metszettárában 1996. március 19-július 28. A kiállítást rend. és a tanulmányt írta F Dózsa Katalin. Bp. 1996. 17. és népszerűsítő formában F. Dózsa Katalin: Az utolsó magyar királykoronázás képei. Rubicon 7. (1996) 4-5. sz.; I. Haslinger: Der Kaiser speist 57.; valamint további adatok: Budapest történetének bibliográfiája 36-37.; vö. még legújabban István Soós: Königskrönungen in Ofen (1792, 1867, 1916). In: Deutsche im ersten Stadtbezirk von Ofen. Red. Wendelin Hambuch. Bp. 2004. 75-85. és a 18. századi pozsonyi koronázásokra a már idézett általános összefoglalók mellett ú jabban Ákos Barcsay: Herrschaftsantritt im Ungarn des 18. Jahrhunderts. Studien zum Verhältnis zwischen Krongewalt und Ständetum im Zeitalter des Absolutismus. St. Katharinen 2002. (Studien zur Neueren Geschichte 2.), különösen 195-217. Hangsúlyozni szükséges ugyanak-
