Századok – 2004

Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39

A MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA... 87 Néhány nappal később az FM-nek és az AMG Főigazgatóságnak némileg változott az álláspontja, ekkor ugyanis már azt hangsúlyozták, hogy „a törvényes jogcím nélkül igénybevett vagyonért az állampolgárokat kártalanítani kell". A kártalanítás mértékét összhangba kell hozni „népköztársaságunk gazdasági helyzetével". Ugyanakkor Szőke továbbra is maximálisan védte a gépállomások érdekét: az elvett vagyontárgyak természetbeni visszaszolgáltatását csak abban az esetben tartotta indokoltnak, „ha a gépállomások az igénybevett vagyontárgyakat nélkülözni tudják". Gépállomási telephely céljára igénybe vett ingatlanok tekintetében — véglegesnek tekinthető telephely esetén — a kisajátítást tartotta célszerűnek, ideiglenes elhelyezés esetén a bérletet. Szőke szólt a legtöbb emberi tragédiát és sérelmet okozó gépfelvásárlásról is. Kimondta azt, amit mindenki tudott, de sokáig nem lehetett róla beszélni: a 347/1952. NT határozat alapján történő „felvásárlás" során végeredményben „államosításról volt szó és az ilyen követelések egy tekintet alá kell, hogy essenek az államosítás során igénybevett vagyontárgyak iránt támasztott igényekkel". A kártalanítás generális rendezésére nem került sor, mert egy hét múlva kitört a felkelés, aminek leverése után a hatalomra került Kádár kormány csak az elvett ingatlanokért fizetett minimális kártalanítást, gépekért, eszközökért nem. LEVÉLTÁRI FORRÁSOK MOL (Magyai- Országos Levéltár) MOL XIX-K-l-ah FM Erdei Ferenc miniszter iratai MOL XIX-K-l-ai Hegedűs András miniszter iratai MOL XIX-K-l-c Földművelésügyi Minisztérium TÜK iratok MOL XIX-K-l-u FM Termelési Főosztály Gépesítési Ügyosztály MOL XIX-K-l-x FM Gépesítési Főosztály MOL XIX-K-l-v FM Állami Mezőgazdasági Gépszolgálat MOL-M 276. f. MDP és 288. f. MSZMP iratok THE FORMATION OF STATE MONOPOLY IN THE USE OF AGRICULTURAL MACHINES by János Honvári (Summary) Research in agricultural history has revealed the aggressive efforts at nationalising and collectivising the land as the basic means of agricultural production. Much less is known about the confiscation of the machines and other valuable instruments, numerically not important, which started in 1948 and was completed in a couple of years. The means used in collectivising the agricultural machines, which had generally been acquired thanks to the work and sacrifice of several generations, were more drastic than those characterising the confiscation of big farms, they concerned tens of thousands of people and left hardly curable wounds. The state monopoly of agricultural machines was established gradually. Initially (from 1948) only the new and later all the bigger agricultural machines (tractors, threshers and tractor-drawn machines) were taken over by the machine-stations and partly by the state farms. Individual farmers and cooperatives could no more buy machines. The equipment, valuable machines, buildings and agro-industrial factories of the large estates, split during the land distribution of 1945, which could no more be used reasonably within the limits of smaller farms, were given to the farmers cooperations, which in 1950 offered them freely, under