Századok – 2004
Közlemények - Erdélyi Gabriella: Hatalom; vallás és mindennapok a középkor és újkor határán: egy kolostorper története IV/823
EGY KOLOSTORPER TÖRTÉNETE A 16. SZÁZAD ELEJÉN 841 földesúr-jobbágy vallási viszonyának kérdésében a mezővárosokon túl a falvak népére is kiterjeszthetjük az előttünk járók azon megfigyelését, hogy a földesúri függésben élő lakosság maga dönthetett arról, hogy melyik felekezethez csatlakozik.6 9 Ezen túlmenően az események forgatókönyvének változatossága is feltárul a cselekvők alkati tulajdonságai, illetve helyzetük eltérő értelmezése és használata függvényében.7 0 A körmendi kolostor körüli események, vagyis a közösségi és földesúri igényeknek eleget tenni nem tudó ágostonos barátok lecserélése e több évszázados folyamat kezdeteibe adnak bepillantást. Mivel azonban Magyarországon a 16. században, szemben a protestáns impulzusnak jobban ellenálló, dinamikus katolikus megújulást megélt vidékekkel, a protestáns reformáció vált a társadalom és a kultúra átrendeződésének elsődleges hordozójává, egyes fejezetei ennek közvetlen előzményének is tűnhetnek.7 1 Amint ezt néhány részterületen megpróbáltam érzékeltetni, a protestáns reformáció egy gazdag és változatos vallási kultúra közegében jelent meg a történelem színpadán, ezért elsősorban a további differenciálódás egyik fontos állomásának tűnik számomra. A társadalom minden rétegéhez tartozó egyének és a kis közösségek választási lehetőségei bővültek a bűnbocsánat, a szertartások, az egyházszervezet, nagyobb távlatokban pedig a kultúra és a mindennapok szerveződése egymás mellett élő rendszereinek megjelenésével. 69 A „mezővárosi reformáció" fogalmának bevezetésére — szemben a patrónusi reformáció modelljével — az új tanok hazai befogadásának 1540-1550-es évekbeli szakaszára 1. Makkai László·. Pest megye története 1848-ig. Pest megye műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső. Bp. 1957. (Magyarország műemléki topográfiája V) 102-104.; Klaniczay Tibor·. A magyar reformáció irodalma. In: Uő: Reneszánsz és barokk. Bp. 1961. (először 1956.), 64-151. Szakály Ferenc esettanulmányai meggyőzően árnyalják azt a képet, hogy a mezővárosi lakosságnak minden strukturális kényszer ellenére volt lehetősége saját igényei és érdekei szerint cselekedni a vallás kérdésében, és cselekedett is: az evangéliumi tanok hirdetőit saját szekerén hordta vásárról vásárra, 1. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás történetéhez. Budapest 1995. (Humanizmus és Reformáció 23.). A társadalmi cselekvés korabeli lehetőségének a falvak népére történő kiterjesztését Péter Katalin vetette fel. The way from the church of the priest to the church of the congregation. In: Frontiers of Faith. Religious Exchange and the Constitution of Religious Identities. 1400-1750. Eds. Eszter Andor and István György Tóth. Bp. 2001. 9-20., 19. L. még Erdélyi G.: Obszerváns és protestáns reform i. m. A mezővárosi és falusi lakosság cselekszik c. fejezet. 70 A vizitációs feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a hitváltás folyamata éppúgy történhetett a közösség kezdeményezésére, mint fordítva: vagyis amikor egy elhivatott prédikátor reformálta a közösséget - és ezt tehette a kegyúr tudta nélkül vagy támogatásával, vö. Reformné hnutie i. m. passim. Az általam regisztrált sokféleségen túlmenve Péter Katalin tipikusan az egyszerű embereket tartja — a kegyuraknak a nép hite iránti közömbössége és a javadalmas alsópapságnak az állásszerzés tekintetében a kegyuraktól és a község igényeitől való függése következtében — a vallási változások kezdeményezőinek, 1. Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás? Bp. 2004. 71 Péter Katalin: A katolikus megújulás és a protestáns reformáció. In: Uő: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. 1995. 5-30. A konfesszionalizáció tendenciáinak európai áttekintését 1. Heinz Schilling: Confessionalization and the Rise of Religious and Cultural Frontiers in Early Modern Europe. In: Frontiers of Faith i. m. 21-35.