Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
A MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA... 85 nak" vagy „osztályidegennek" — kaphatott némi kárpótlást.20 7 Az 1952. január 1-je előttről származó követeléseket azonnal visszautasították, ugyanis a gépállomások akkor alakultak át költségvetési szervezetté. Az átalakulás idején az MNB nagyon rövid határidőt állapított meg a gépállomásokkal kapcsolatos követelések benyújtására.20 8 Ezzel a lehetőséggel — mint az adott politikai helyzetben teljesen felesleges lépéssel — ismereteim szerint senki sem élt. így viszont egyszer s mindenkorra elveszítették a kártalanítás iránti jogosultságukat. Az 1952. január 1-je utáni kártalanításra nézve a Legfelsőbb Bíróság fentebb már említett elvi állásfoglalása adott iránymutatást (elsősorban a bíróságok számára, de a gépállomási apparátus is ehhez tartotta magát).209 Eszerint az eredeti tulajdonosnak a tőle elvett és még meglévő vagyontárgyakat nem lehet visszaadni, kártalanításról is csak abban az esetben lehet szó, „ha kérelmező osztályhelyzete és a népi demokratikus rendhez való viszonyulása alapján feltételezni lehet, hogy a kérelem nem ellenséges szándékból fakad és a vagyontárgyak visszatartásához fűződő érdekeket is mérlegelve a politikai szempontok a kérelem teljesítését mindenképp indokolják". Az FM miniszterhelyettesétől származó elvi állásfoglalás alapján tehát ellenséges szándéknak minősült az, ha valaki visszakérte a sajátját, egykori jogos tulajdonát.21 0 Kulákok (illetve annak minősített személyek) elkobzott eszközeik visszaadására, kártalanításra nem számíthattak.21 1 Az elvett eszközök egy része (daráló, fogatos vetőgép, kaszálógép stb.) a tszcs-kbe került. Ezeknek a visszaadása akkor vált reménytelenné, amikor a Politikai Bizottság határozatot hozott a meg-207 Friedrich Sándortól pl. 1950 tavaszán a jászárokszállási gépállomás szelektort, villanymotort, mázsákat, súlyokat stb. vett át használatra. Mivel sem elkobzásról, sem felajánlásról nem volt szó, 4400 Ft kártalanítást fizettek neki. Az eszközök megvoltak ugyan, de azokat nem adták vissza. (MOL XIX-K-l-x 163. doboz.) Kormos Géza szerszámgépéért, benzinmotorjáért 8000 Ft kártérítést kapott. (Uo. 164. doboz. MTVB MGI Kecskemét, 1954. február 11. és Szőke Mátyás 1954. április 5-i levele.) 208 д gépállomásokkal kapcsolatos követeléseket 1952. április 30-ig lehetett bejelenteni a Pénzintézeti Központnál. (MOL XIX-K-l-x 166. doboz. MTVB MGI GI Szolnok, 1954. április 24-i levele az FM Titkárságának.) 209 A Legfelsőbb Bíróság IX. számú polgári elvi állásfoglalását a Mezőgazdasági Értesítő 1954. június 23-i számában is megjelentették. Az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát megszabó állásfoglalás kimondta, hogy a bíróságoknak el kell utasítaniuk azokat a kereseteket, amelyeket olyan vagyontárgy (mezőgazdasági ingatlan, épület, gép, felszerelés stb.) visszaadása iránt nyújtottak be, amelyek államigazgatási szerv intézkedése következtében kerültek a gépállomások, állami gazdaságok vagy termelőszövetkezetek tulajdonába, birtokába, használatába. A volt tulajdonosok ebben az esetben egykori vagyontárgyaik visszavételére semminemű igényt nem érvényesíthettek. 210 MOL XIX-K-l-x 266. doboz. Az MTVB MGI GI Szolnok 1954. április 24-i levele az FM Titkárságának, illetve Szőke Mátyás miniszterhelyettes 1954. július 12-i levele.) 211 Vodinák István balatonmáriafűrdői lakos az új kormányprogram meghirdetése után viszszakérte szerszámgépeit. A községi tanács a visszaadást nem javasolta, mert Vodinák 1953 nyara után is kuláklistán maradt, és szerintük azért akar újból lakatosműhelyt nyitni, „hogy újra kizsákmányoló életmódot folytasson". A gépállomás természetesen egyetértett a tanáccsal, és kijelentette, hogy a szerszámgépeket visszaadni nem tudja, mert feltétlenül szüksége van rájuk a gépjavításhoz. „Ezeken felül a gépállomásnak egyezik a véleménye a községi tanácséval, hogy kuláknak, aki ma is jómódú, a szerszámgépeket visszaadni nem kell abból a célból, hogy a kizsákmányolást tovább folytathassa." A gépállomások megyei igazgatósága „pénzügyi" érvekkel operált. „A gépállomás olyan embernek, akinek ma még két háza van, kártérítést nem tud fizetni, mert ha ezt bevezetnénk, akkor a kulákok alapjaiban ingatnák meg a gépállomások pénzügyi alapjait." (MOL XIX-K-l-x 166. doboz.)
