Századok – 2004
Közlemények - Erdélyi Gabriella: Hatalom; vallás és mindennapok a középkor és újkor határán: egy kolostorper története IV/823
828 ERDÉLYI GABRIELLA ta, amely az írott és az orális, vagy a domináns és az alárendelt kultúra találkozásaként tekint a helyzetre. Ennek ellenére mégsem feledhetjük el, hogy a tanúk — jegyzőkönyvbe rögzített — társadalmi státusa, vagyoni helyzete és földrajzi származása igen heterogén volt. Ezt a sokféleséget ráadásul például a kulturális (pl. írástudás) és kognitív (pl. vállalkozó szellem) tőkére vonatkozó kiegészítő adatok is tovább színesítik. A „fent" és a „lent" struktúrája helyett egy több dimenziós társadalmi teret kell tehát elképzelnünk,15 hogy ezáltal magyarázni tudjuk azokat a szituációkat is, amikor az általában élesen elkülönített csoportok kerülnek váratlanul egy oldalra. Körmend esetében például az együtt játszó ágostonos barátok és a pásztorok a tisztes polgárok elvárásaival kerülnek szembe, az egyszerű hívek és papjaik sok kérdésben osztják egymás felfogását a hivatalos egyházi értelmezés ellenében, és a közösség a földesúrral áll közös nevezőn a barátok megváltoztatására irányuló törekvései során. A népi kultúra felülről történő elnyomásának mára sok kritikával illetett akkulturációs — a hivatalos normák spontán vagy erőszak hatására történő befogadását valló — modelljét félretéve ezért inkább például a kulturális fogyasztás taktikáit érdemes közelebbről megvizsgálni.1 6 Vagyis azt próbálom megfigyelni, hogy a szereplők az adott uralmi viszonyok világában, erőforrásaik és a szokások, normák, kényszerek feszültségében hogyan konstruálják meg a konkrét cselekvésekhez kapcsolódó, számukra lehetséges, elfogadható, vagy érdekeiket szolgáló jelentéseket. A konfliktus A peres eljárás megfigyelésének kiindulópontja az a kérdés, hogy vajon Bakócz tényleg — amint az ágostonosok állították — kellő jogalap nélkül, erőt alkalmazva járt-e el. Ennek megértése érdekében érdemes a körmendihez hasonló korabeli vizsgálatokat szemügyre venni. Ezek közé tartoznak egyfelől azok az esetek, amikor magánföldesurak (kivétel nélkül mágnások) kérték a kegyuraságuk alatt álló kolostorok reformját Rómától, aminek hatására a konkrét ügyekre delegált bírák irányításával tanúkihallgatással egybekötött vizsgálatok zajlottak (az újlaki és szécsényi ferences kolostorok obszerváns reformjai 1448-1466 között).1 ' Másfelől figyelembe kell venni azoknak az itáliai legátusoknak a tevékenységét, akik a konventuális ferencesek kolostorait obszerváns rendtársaik kezére adva külön 15 Vö. N. Z. Davis elképzelésével: Társadalom és kultúra i. m. 15. 16 Az akkulturáció koncepciójának alkalmazását a protestáns reformációra 1. Robert Muchembled: Culture populaire et culture des élites dans la France moderne (XV-XVIIP' siècles). Paris, 1978.; Jean Delumeau: Le Catholicisme entre Luther et Voltaire. Paris, 1971. A cselekvők nagyobb szabadságát és kreativitását feltételező felfogás alkalmazására 1. Roger Chartier: Popular Appropriations: The Readers and Their Books. In: Uő: Forms and Meanings. Texts, Performances, and Audiences from Codex to Computer. Philadelphia, 1995. 83-97.; Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. Aetas 1997. 1. 151-161., 159-161. 17 Az Újlaki Miklós erdélyi vajda kegyurasága alatt álló újlaki (Ilok) konventuális ferences kolostor obszervánsoknak való átadására 1451-1455 között 1. Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképtár (a továbbiakban: MOL DF) 275 506. Kiadva: Bullarium Franciscanum. Nova Series I. Ed. Fr. Ulricus Hüntemann. Quaracchi, 1929. No. 1472. A Nógrád megyei Szécsény mezővárosában a konventuálisok üresen és romokban álló kolostorának újjáépítését és oda obszerváns barátok bevezetését kegyúrként gúti Ország Mihály nádor kérte Rómától 1466-ban. Az eljárásra 1. MOL DF 275 516. Kiadva: Bullarium Franciscanum. Nova Series IL Ed. Fr. Joseph M. Pou Y Marti. Quaracchi, 1939. No. 1397 (1467).
