Századok – 2004

Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC TÖRÖK DIPLOMÁCIÁJA 811 A tatár kán és a francia követ által is javasolt óvatosságra valóban szükség volt. II. Rákóczi Ferenc 1706 márciusában már arról írt, hogy a Habsburg-udvar ismeri a portai tárgyalások menetét: „hogy már annak előtte a' török Portának protectiója alá ajánlottuk mind Erdélyt, mind Magyar Országot, midőn még ar­madája [a töröknek] nem is ment bé Erdélyben, annyival inkább jussát tarthattya hozzá, hogy fegyverével ernyerte;" s azt üzente, hogy egyelőre ne beszéljenek az orosz elleni tervről, mert az is ki fog szivárogni.'3 A magyarok ügye, ha nagy késéssel is, de eljutott a nagyvezír Baltadzsi Mehmed (1704. 12. 25.—1706. 05. 03.)7 4 elé. Lipót császár halálának a híre (1705. 05. 05.) ismét felkavarta a különben igen tespedt indulatokat. Talman hivatalo­san Bécsből csak 1706. február 18- án értesült a sajnálatos tényről,7 5 de kerülő úton már tudott róla, és be is jelentette a tolmácsán keresztül a Portán. Az oszt­rák követ jelentése arról tanúskodik, hogy a törökök előtt ismét nőtt a magyarok respektusa. Szerinte az erdélyiek arra vártak, hogy elszakadjanak a császártól és visszatérjenek a szultán fennhatósága alá, amiért évről évre fizetni is hajlandók voltak. Talman úgy tudja, hogy a nagyvezír (Baltadzsi Mehmed) mindent magára vállalt, és senkitől sem fogadott el pénzt, — csak egyszer a franciáktól —, azért segített azonban, mert abban a reményben élt, hogy Erdély visszatéréséből sok­kal több nyereséggel számolhat.7 6 Bécsben is tudták, hogy a császár halála merő­ben új helyzetet teremthet a törökkel, hiszen addig, amíg a karlócai békét nem erősítik meg ismét, az új császár, József nevében, tulajdonképpen ex lex állapot állt be. Rendkívüli követként Kristóf Ignaz von Guarient küldték a Portára, aki 1706 májusában még a belgrádi pasa előtti fogadásról számolt be, s az első jelenté­se Konstantinápolyból, pontosabban Beyogluból augusztus elsejéről származik.'7 Közben a magyarok propozíciója mégis bekerült a nagyvezírhez, még ha ke­rülő úton is. A sejhüliszlám (magyarul mufti) juttatta be a dívánba, amely ott tet­szést aratott. Ferriol éppen bent tárgyalt a Portán, amikor a kérdés is napirendre került. A megbeszélésen jelen volt Mavrocordato fia, akit a törökök Iszkerletzádénak hívtak, s rajta keresztül vált nyilvánvalóvá a magyar diplomácia terve.78 Pápai Já­nos és Horváth Ferenc egy új memorandumot készíthetett erre az alkalomra. A orosz ügyet ugyanúgy tárgyalták benne, mint ahogy az Rákóczi fejedelem eredeti, 1705-ös tervezetében állt. '9 Természetesen ez a memorandum sem maradhatott titokban. Nem azon az úton, amelyen keresztül mindenki sejtette, hanem direkt módon, a francia követségen keresztül szivárgott ki két szövegváltozatban, olasz 73 Ráday I., 116. II. Rákóczi Ferenc Pápai Jánosnak, Eger, 1706. 03. 26. 74 Daniqmend V, 1971. 52. 75 ÖStA HKR Exp. 1705 I-VL Acten, Hofkriegsrat July Nr. 445. Expedit. 1706. 02. 25. Talman jelentése, 1705. 06. 25. 76 „sondern auf der hoffnung gelebet hat, das wan sibenbürgen völlig auß Kays, handten gefallen und widerumb in türkisch, protection und Podtmessigkheith gerathen wahre, Er von selbigen Landt und Ständten wie vor diesen geschehen von Zeit zu Zeit ein grosses geldt wurde gezochen haben." ÖstA HHStA Türkei I, (Turcica) Karton 177 Konv. 1. (1706) fol. 245-269. 1706. 02. 26. Exp. april 1706. Talman jelentése 77 ÖStA HHStA Türkei I, (Turcica) Karton 177 Konv. 1. (1706) fol. 278-285, 12-19. 78 Pápai, 1963. 111. 1706. 04. 01. 79 Hurmuzaki, Eudoxiu de: Documente privitóre le Istoria Românilor. Supplement 1/1. (1518-1780) Bucuresci, 1886. 365. Nr.: DXLV 13. 03. 1706.

Next

/
Oldalképek
Tartalom