Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
802 PAPP SÁNDOR megérkezése után az erdélyi házban kellett megszállnia. Ez az épület a valamikori erdélyi fejedelmek követeinek szállása volt, amely az utóbbi évtizedekben Thököly kurucainak adott menedéket Konstantinápolyban. Az utasítás szerint azonnal fel kellett keresnie a francia orátort, vagyis követet, és érdeklődnie kellett a portai viszonyokról. Kihallgatást kellett kérnie a nagyvezírtől, akit a temesvári és a belgrádi pasákon keresztül már eddig is tájékoztatott a magyar hadi sikerekről. Ki kellett fejeznie a jókívánságait a most kinevezett nagyvezírnek, s el kellett mondani, hogy Magyarország olyan bástya, amely a török birodalmat meg fogja védeni a császári támadásokkal szemben. Érdemes itt felhívni a figyelmet arra, hogy Rákóczi követei a francia, porosz és svéd udvarokban ugyanezzel a jelképpel, csak annak eredeti értelmében, úgymint Magyarország a kereszténység védőbástyája, utaltak hazánk történelmi szerepére. Ha belegondolunk, a bástya mindkét értelemben kifejezhette a jövő önálló, illetve a Habsburg Birodalomtól elszakadó magyar államiságának helyét a hatalmi viszonyokban.38 A követ feladata az volt, hogy megerősítse a Portán: Magyarországon régi ellenszenv mutatkozik Ausztriával szemben, amelyet Szapolyai János óta Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor és a Rákócziak erdélyi fejedelemsége alatti küzdelmek is igazolnak. Ennek hangoztatásával Rákóczi Ferenc a mozgalmának hagyományos Habsburg-ellenes rendi jelleget adott. Felhívta a figyelmet, hogy az Oszmán Birodalom ereje úgyis a keleti, ázsiai tartományokon nyugszik, ami egyáltalán nem volt igaz. A megközelítés célja világos, le akarta beszélni a Portát egy esetleges sorsdöntő Habsburg-ellenes háborúról. Azonban igényt tartott a török állam anyagi segítségére, illetve pénzért felfogadott albán és más határvidékről származó katonák szolgálatára. Ezután rátért a követutasítás az erdélyi kérdésre. Bejelentette a fejedelem, hogy megválasztották Erdély fejedelmének, s hogy ünnepélyes követséget kíván a Portára küldeni.39 A fenti diplomáciai terv mutatja, hogy a magyar fejedelmi udvar felkészült a közvetlen diplomáciai lépések megtételére. A követség indulását azonban ismeretlen okból leállították. Pápai János, aki éveket töltött Isztambulban mint Rákóczi követe, később azt állította, hogy már korábban is kijelölték portai szolgálatra, de az akkoriban elmaradt. Talán beosztottként Török András missziójának a munkatársa lehetett volna. A követküldési kísérlet eredménytelenségét eképpen magyarázta Rákóczi 1705 júniusa végén a belgrádi pasának: „Eddig is sok izben szándékoztunk az Fenyes Portát Követünk altal meg tálalni, mind pedig Hatalmasagat, mellyet halasztanunk kellett; az mint ez előtt sokszor, ugy most is, Erdély Orszaga Fejedelemsegünkben bé ültetésünket kivánnya, Isten Bennünket Erdelyben bé vivén az Fenyes Portat meg fogjuk talalni, s' Hatalmassaganakis igaz baratsagunk követesevei kedveskedni, az alatt is pedig ha egessege felöl tudosit örömmel fogjuk venni. "4 0 Közben a francia diplomácia sem tétlenkedett, a Porta melletti francia követ, Ferriol a követség titkárát és tolmácsát, Le Bruet és Fornet-t, Rákóczihoz küldte. Azt az üzenetet hozták, hogy a török Szilisztra mellett készíti a hadát az 38 Ráday követi előterjesztése XII. Károly svéd királynak. Heilsberg, 1704. 04. eleje.; Ráday /., 135, U. e. a porosz királyhoz, Ráday /., 144, 147. Berlin, 1704. 05. vége 39 Ráday /., 226. 1705. 03. Rákóczi Ferenc követutasítása Török András számára. 40 Ráday-lt. d/2-3. Nr. 6. Rákóczi levele a nándorfehérvári pasához. 1705. 06. 24. Dani tábor. Magy. ny. tisztázat. 2.f.; Ráday I. 444:1.
