Századok – 2004
Beszámoló - Monok István: Cara patria ac publica utilitas. Széchényi Ferenc könyvtáralapítása III/739
BESZÁMOLÓ 747 napfényre hozni, s egybe gyűjteni, magyar és más közönséges bibliotékát állítani."41 Ezek a gondolatok azonban a 18. században nem olyan formában jelentek meg, miszerint a magyar nemzeti könyvtárnak valóban csak a magyar kultúra írott emlékeit kellene ápolnia. Ez a vélemény későbbi fejlemény. Hungarus-tudat és magyar nemzeti kultúra A nemzeti gyűjtemények létrejöttét gyakran és joggal említik egy korszak lezárulásaként, és ugyanakkor kezdeteként egy olyannak, amelyben a kultúra polgári nyilvánossága majd egyre nagyobb szerepet kap. Tanulmányunk gondolatmenetét követve is meg kell állapítani, hogy Széchényi Ferenc generációja talán az utolsó, amelyet a Kárpát-medence hungarus-tudatú lakosságaként jellemezhetünk. Széchényi Ferenc tehát a Magyar Királyság nemzeti könyvtárát alapította meg (ahogy ő nevezte: Bibliotheca Regnicolaris). Az őt követő magyar arisztokrata- és tudósgeneráció már másként gondolkodott. A Magyar Tudományos Akadémia és könyvtárának létrejötte esetében például már nem mondható ki az, hogy nem hangsúlyosan a magyar tudomány művelése volt a célja (mint ahogy például egy évszázaddal korábban Bél Mátyásnak „csak" „Tudós társaság" létrehozása volt az elsődleges vágya).4 2 Teleki József azonban egy másik hagyományt is ismert, hiszen Erdélyből származott. Külön tanulmányt érdemelne, hogy Teleki Sámuel számára, aki Széchényivel egy időben, 1802-ben alapította az erdélyi kálvinista (?) magyarok nemzeti könyvtárát, vajon mit jelentett a hungarus-tudat.4 3 A balázsfalvi román iskola és könyvtár pontosan jelezte a román kultúra vágyát önálló intézményrendszer létrehozására, és az erdélyi szászok is megteremtették központi gyűjteményeiket44 1803-ban, Samuel Brukenthal nevéhez kötődően.45 Fontos megjegyezni, hogy mindhárom erdélyi gyűjtemény alapítását követően szinte azonnal kötődött az adott kulturális közösség jelentős iskolájához. A magyarországi nemzetiségek központi gyűjteményeinek megalakulása (horvát, szlovák, szerb) a 19. század első felében szintén azt jelzi, hogy ekkor már nem — a hivatalos latin nyelv ellenére sem — létezett az a hungarus-tudat, amely összetartotta a Magyar Királyságot. Tegyük hozzá rögtön: a Széchényi Ferenc alapította könyvtárnak legnagyobb hiányai pontosan a 19. századi erdélyi román és szász, valamint a magyarországi szláv anyagban vannak. Messzire vezetne e hiányok okát feltárni, de annyi bizonyos, hogy a könyvtár fenntartója és kezelői nem nagy gonddal törekedtek ezen kiadványkör rendszeres gyűjtésére. A nemzeti könyvtár megalapítása tehát egy hosszú folyamat eredménye volt. Széchényi Ferenc úgy hozta létre, hogy a nemzeti kultúra (a Magyar Királyságra 41 Aranka György: Egy magyar Nyelvmivelő Társaságnak szükségessége. Idézi Kókay György: Nemzeti könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli sajtóban. In Uő: Könyv, sajtó i. m. 191. 42 Szelestei Nagy László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690-1790. Bp. 1989. 43 Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. Kolozsvár 1997, Erdélyi Múzeum Egyesület. 44 Jakó Zsigmond: A balázsfalvi nyomda kezdetei. In Uő: írás, könyv, értelmiség i. m. 252-256. 45 Göllner Carl: Samuel von Brukenthal. Sein Leben und Wert im Wort und Bild. Bukarest 1977.; Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. Bp. 1988. 147-156.
