Századok – 2004
Beszámoló - Monok István: Cara patria ac publica utilitas. Széchényi Ferenc könyvtáralapítása III/739
742 BESZÁMOLÓ A Handó-féle humanista példa is tovább élt, Hans Dernschwam besztercebányai könyvtára a baráti kör tagjai által aktívan használt gyűjtemény volt.20 A 17. században a városok könyvtárai ott gyarapodtak igazán, ahol a protestáns városvezetés ezt szívügyének tekintette. Bibliotheca publica elnevezéssel a legnagyobb gyűjteményt Kassáról ismerjük.21 Ezek a könyvtárak nemcsak nevükben voltak „publikus"-ak, hanem a város polgárai számára potenciális olvasási helyként a gyakorlatban is. Kezelésüket azonban a városok valamelyik egyházra, legtöbbször az evangélikusra bízták. A 17. század második felében lezajlott városi rekatolizáció (ahol ez megtörtént) nem kedvezett ennek a folyamatnak. A városokba visszatelepülő rendek által fenntartott iskolák ugyanis nem tudták — nem is akarták — helyettesíteni a nyilvános könyvtárakat. A gondoskodó protestáns egyház gyakran annyira kisebbségbe szorult, hogy többé már nem tudott törődni a könyvtárral, amelynek anyagát így sokszor valamelyik új katolikus iskola kapta meg. Nem véletlen, hogy a városi könyvtár éppen az erdélyi szász városokban maradt meg egészen az újkorig.2 2 A magyarországi művelődési intézményrendszert a 16. század elején a török hódítás és a reformáció szétrombolta, s csak a század végére alakult újjá, immár protestáns arculatúként. A 17. században ismét megerősödött katolikus egyház a század utolsó harmadában állami segédlettel verhette szét a már működő protestáns intézményeket, ezért a 18. század elején újra meg kellett szervezni az iskolákat, nyomdákat, könyvtárakat. Ezen változások mellett szinte csak a főnemes családok udvarai mondhatók állandónak: gondot viseltek az iskolákra, néha a nyomdákra, az udvari könyvtár pedig általában nyitott volt a család környezetében élők számára. Sok példát említhetünk arra is, hogy a főúr birtokán lelkészi szolgálatot ellátó személyek kölcsönöztek is a magánkönyvtárból. A főúri udvar ilyen funkciója Erdélyben sokáig, a 18. század közepéig megmaradt.23 A nyugatmagyarországi területeken a katolikus egyház intézményei ezeket a művelődésszervező < feladatokat korábban vették át, mint Erdélyben, ahol a magyar lakosság jelentős része református és unitárius maradt, a városok német lakossága pedig evangélikus. Azok a főúri családok, amelyek megmaradtak valamelyik protestáns egyház támaszának, továbbra is a 16-17. századi módon támogatták az egyházuk kezelésében továbbélő művelődési intézményrendszert. Az egyik legjobb példa erre az erdélyi Teleki család. A magyarországi jelentősebb arisztokrata családok számos 20 A Dernschwam-könyvtár. Egy magyarországi humanista könyvjegyzéke. Kísérőtanulmánynyal közreadja Berlász Jenő. Sajtó alá rend. és a mutatót összeáll. Keveházi Katalin, Monok István. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 12.) Szeged 1984. 21 Kassa város olvasmányai 1562-1731. Sajtó alá rend. Gácsi Hedvig, Farkas Gábor, Keveházi Katalin, Lázár István Dávid, Monok István, Németh Noémi. Szerk. Monok István. (Adattár XVIXVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 15.) Szeged 1990. 115-187. 22 Erdélyi szász intézményi- és magángyűjtemények 1578-1750. Könyvjegyzékek bibliográfiája. Összeáll. Monok István, Ötvös Péter, Verók Attila. Szerk. Monok István. (Könyvtártörténeti Füzetek X.) Szeged 2001. 158.; ADATTÁR 16/4. 23 Erdélyi könyvesházak III. 1563-1757. A Bethlen család és környezete. Az Apafi család és környezete. A Teleki család és környezete. Vegyes források. S^jtó alá rend. Monok István, Németh Noémi, Varga András. Szerk. Monok István. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 16/3.) Szeged 1994. [1995.], 121-167.; Monok István: Olvasó vagy gyűjtő? A könyvgyűjtési és olvasási szokások változása a XVII-XVIII. század fordulóján. In Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Keserű Gizella, Ötvös Péter. (Adattár XVI-XVHI. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 35.) Szegői 1997. 401-414.
