Századok – 2004
Közlemények - Czövek István: A francia; orosz konzervatív közvélemény és a kettős szövetség III/719
736 CZÖVEK ISTVÁN pedig — véleménye szerint — újból a három császár szövetségét vetíti előre, ami egyébként Európa biztonságának a záloga.12 0 A személyi kérdések közül kiemeli Szaburov grófnak, az új berlini nagykövet személyének kérdését, és reméli, hogy az új diplomata kinevezése a két ország közötti kapcsolatot erősíti. Ugyanakkor sajnálja, hogy a császár a katonai intézkedéseknek fenyegető jelleget tulajdonít.12 1 • I. Vilmos orosz pánszlávista veszélyre utaló mondatára a válasz a következő: „Néhány újságíró eltérített véleménye, akik egy többé-kevésbé széleskörű csoportnak a képviselői, de ők nem fognak soha Oroszországban jelentősebb politikai sikert elérni és ha előfordul, hogy egy sajtóelírás elkerüli kormányom ellenőrzését, ez pontosan azért van, mert az erőnek tudata enyhíti annak jelentőségét."122 Az orosz nihilista párttal kapcsolatos vilmosi felvetésre a következőt válaszolta az orosz uralkodó: „Ön tudja, nem haboztam a legerősebb eszközökhöz folyamodni, hogy legyőzzem azokat, az intézkedések nem maradtak eredmény nélkül."12 3 Ebből az idézetből kiderül: a cár tehát soha nem fogja tolerálni a rend és a béke megbomlására irányuló kísérleteket. Ahogy az e témakörbe tartozó első levelében is hangsúlyozta II. Sándor, a berlini udvarba kiküldött orosz politikus személyéről a dönt.ést a császárral megvitatva képzeli el, és örömét fejezi ki, hogy Dolgorukij herceg katonai attaséként megfelelt a császárnak. Másfelől a cár feleségének és gyerekeinek a német császárral való találkozása örömmel töltötte el az orosz uralkodót.12 4 Végezetül, a dolgozat megírásának nem az volt a célja, hogy a kettős szövetség megkötésének diplomáciai lépéseit elemezze12 5 vagy újabb adalékokkal szolgáljon a közvélemény tartalmát illetően. Ezt történészek nemzetközi konferenciákon, tanulmányokban, könyvekben megtették előttünk.12 6 Egy egészen más, sajátos aspektusból — adalékként — az európai közgondolkodás, a közvélemény oldaláról próbáltuk az 1879. augusztus 15. és 1879 november vége közötti időszakot felvázolni. Ez két szempontból is érdekes. Egyfelől, mert a kettős szövetség tárgyalásai a közvélemény előtt többnyire rejtve maradtak, sőt magának a szerződésnek a pontos tartalmi megállapításai 1888-ig titkosak voltak. Az újságírás, amely közvetítette vagy közvetíthette az egyes diplomáciai jeleneteket, nem rendelkezett pontos forrással, ezért közvetett módon igyekezett véleményét az olvasóközönség elé tárni. Másrészt, bár Európa a parlamentarizmus felé haladt, a 19. század második felében mégis számolni kellett az uralkodók állásfoglalásával, s ezt fennen bizonyítja az általunk idézett két sándori és az egy vilmosi levél. 120 PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10211. A 64-61. 18. 121 PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10211. A 64-61. 19. 122 PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10211. A 64-61. 21-22. 123 PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10211. A 64-61. 22. 124 PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10211. A 64-61. 23. 125 Erre utaló munkák az utóbbi időben is születtek. ,A (bécsi - Cz.I.) látogatás célját az orosz ügyvivő abban látta, hogy Bismarck meg akarja ismerni az Andrássy visszalépése és Taaffe kormányalakítása folytán előállt helyzetet." - Diószegi István: Bismarck és Andrássy. Bp. 1998. 345. Továbbá: Angelow, Jürgen: Kalkül und Prestige. Köln 2000. stb. 126 A téma nemzetközi történész konferencián történő megvitatására 1. Der „Zweibund" 1879. Rumpler, Helmut: Historikergespräch Österreich-Bundesrepublik Deutschland 1C )94. Wien; Shanafelt, Gary W: The secret enemy. New York 1985.