Századok – 2004
Közlemények - Czövek István: A francia; orosz konzervatív közvélemény és a kettős szövetség III/719
FRANCIÁK, OROSZOK ÉS A KETTŐS SZÖVETSÉG 727 hallgatják.3 8 Ez is bizonyítékul szolgált Katkovnak arra, hogy itt Oroszország elleni ellenséges lépésekről van szó. „Aki azt feltételezi — írja —, hogy Bismarck utazásának célja támadó szövetség megkötése Németország és Ausztria-Magyarország között, az inkább csökkenti, mint túlozza ennek az útnak a jelentőségét."3 9 Nyilvánvalóan nem hiszi a Norddeutsche Allgemeine Zeitung magyarázatát, mely szerint Bismarck háromnapos bécsi látogatásának célja „gazdasági érdekeket egyeztető kedvező megállapodás megkötése volt".40 Sokkal elfogadhatóbbnak ítéli az angol lapok elméleteit, melyek kifejtik, hogy a két állam a pánszláv tendenciák ellen kívánt szövetkezni egymással, ezért hagyták ki belőle Oroszországot.4 1 „Érvényt szerezhettünk volna érdekeinknek a Boszporusz partján, realizálhattuk volna a san-stefanoi megállapodást, sőt meglettünk volna a kongresszus nélkül is, de legalábbis meg tudtuk volna hosszabbítani az okkupációt, ha nem kötött volna ennyiféle megállapodás"4 2 - írja kissé rezignáltán, de kevés politikai éleslátással a Moszkovszkije Vedomosztyi. Üres frázis, a helyzet teljes félreismerése csendül ki belőle. Éppen ezért mégis hevesen tiltakozik az ellen, hogy Oroszország újra bármilyen szövetséget kössön Németországgal. „Drágán vásárolt cselekvési szabadságunk zavarja Bismarckot, és javaslatot tesz rá, hogy adjuk el neki potom pénzért!"4 3 Szerinte ki kell várni a kedvezőbb pillanatot erre, ami Franciaország revansista törekvéseivel együtt fog jelentkezni. „Ebben az esetben — írja Katkov — az Ausztriával való szorosabb szövetséggel sem biztosíthatja magát Oroszország ellen Bismarck, s bármennyire igyekeznek is bizonyítani Berlinben Oroszország politikai izoláltságát, magukban másként gondolkodnak"44 - állítja. Szívesen gúnyolódik az angol állásponton is, mely sokáig roskatag, düledező épülethez hasonlította a Habsburgok kétközpontú államát, most pedig hirtelen fordulattal kijelenti: „Ausztria ereje és függetlensége szolgál biztosításául az európai béke megőrzésére."4 5 Katkov szerint Oroszországnak ezután nem szabad csatlakoznia semmiféle olyan szerződéshez, melyet a németek ajánlanak, mert annak csak kellemetlen következményei lehetnek rá nézve. „Nincs még vége az osztrák-magyar-német szerződéssel kezdődött játéknak"4 6 - írja Katkov, de közeli kibontakozást, helyesen ítélve, nem remél. Katkov másik lapja, a Russzkije Vedomosztyi4 7 szintén erre a következtetésre jutott, hiszen hasonlóak voltak a források, melyeket felhasznált.4 8 A lap szerint a „pánszláv veszély elleni közös fellépést csak álcázásul használják4 9 a 38 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 12. 39 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 12. 40 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 16. 41 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 19. 42 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 21. 43 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 21. 44 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 25. 45 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. október 9. 46 Moszkovszkije Vedomosztyi, 1879. október 24., október 28. stb. 47 M. N. Katkov másik, kisebbik lapja, németellenes magatartásával tüntette ki magát. 48 Russzkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 5., szeptember 22. 49 Russzkije Vedomosztyi, 1879. szeptember 22.
