Századok – 2004
Közlemények - Pete László: Habemus Papam! IX. Pius megválasztása III/705
IX. PIUS MEGVÁLASZTÁSA 717 lentések viszont azt bizonyítják, hogy diplomáciai és egyházi körökben Mastai bíborost a lehetséges győztesek között tartották számon. De mi is történhetett valójában a konklávét megelőző napokban? Ezen időszak kulcsszereplője minden bizonnyal Polidori kardinális (1778-1847), akinek római háza egyes bíborosok közötti hosszú megbeszélések színhelye lett június első felében. Polidori körül az 1820-as évek Rómájában kialakult egy fiatal papokból álló társaság, amelybe Mastai is beletartozott, s amelynek tagjai közül többen 1846-ban kardinálisként a pápaválasztásra készültek. Több mint valószínű, hogy Polidori közvetítő és meggyőző tevékenységet folytatott egykori tanítványai és más kardinálisok körében az akkor még nem Rómában tartózkodó és az egészről mit sem tudó Mastai megválasztása érdekében. A határozottan reformpárti bíborosok igen kevesen voltak. Sokkal nagyobb volt a számuk azoknak, akik szükségesnek tartották Lambruschini és a hozzá kötődő főpapok félretételét és egy olyan pápa megválasztását, aki nem kompromittálta magát egyik „párttal" sem, s kész arra, hogy az Egyházi Állam súlyos válságát és az Európában történt változásokat szem előtt tartva óvatos reformpolitikába kezdjen. Ezen a véleményen volt, többek között, a Szent Kollégium dékánja, a kapucinus Micara bíboros is, akinek a személyében Polidori kardinális befolyásos támogatóra tett szert. A mérsékelt és a határozottan reformpárti irányzat összefogott: ez adhat magyarázatot a szavazatok nagy számára, amit Mastai bíboros már az első szavazástól kezdve kapott.29 A konklávé az előzetes várakozásokkal ellentétben mindössze két napig tartott. (Az előző három pápaválasztás 18, 36, illetve 50 napot vett igénybe!) Mastai bíboros gyors megválasztásának okára keresett magyarázatot a kiválóan tájékozott és jó megfigyelő Ludolf gróf nápolyi követ is június 21-én külügyminiszterének küldött sürgönyében: „Lambruschini kardinális pápává választásától való félelem ... és az a szándék, hogy elkerüljék az esetleges beavatkozást azoknak a hatalmaknak a részéről, amelyek vétójoggal rendelkeznek; ma úgy tűnik, ezek magyarázzák meg azt a csodálatos gondosságot, amellyel a kardinálisok, tiszteletre méltó módon minden személyes érdeket félretéve, megválasztották az új pápát. Ami pedig a beavatkozásokat illeti, amitől tartottak: biztosíthatom Méltóságodat, hogy sem Franciaország, sem Ausztria nem utasította erre képviselőit."30 Nagy jelentőséggel bír e jelentés utolsó mondata, mivel alátámasztja azt, hogy a Mastai elleni esetleges osztrák vétóról szóló hírek minden alapot nélkülöznek. Ugyanis a hagyomány szerint Metternich megpróbálta megakadályozni Mastai megválasztását: az osztrák vétót a befolyásos milánói érsek, Carlo Gaysruck kardinális közvetítette volna. О azonban nem érkezett meg a konklávé idejére Rómába, a pápaválasztás eredményéről félúton, Firenzében értesült. E hagyomány legékesebb cáfolata az a tény, hogy június 26-án Metternich kancellár a római osztrák követ-29 Martina-, id. m. 88-89. - Candeloro: Storia dell'Italia moderna. Dalla Restaurazione alla Rivoluzione nazionale, id. к. 426. 30 Cipolletta: id. m. 235-236.: „II timoré di avere il Cardinal Lambruschini Papa... ed il voler evitare una possibile esclusiva per parte di quelle Potenze che hanno il Veto, sembra oggi spiegare la prodigiosa sollecitudine con la quale i Cardinali, mettendo onorevolmente da banda ogni personale interesse, sono venuti all'elezione del nuovo Pontefice. Riguardo perö aile temute esclusive posso assicurare Vostra Eccellenza che nè la Francia nè l'Austria l'avevano manifestate a'ioro rappresentanti."
